Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

7 gaiczi, kortvéJyes-sülyi és a szap-nagybajcsi folyamszakaszakon az 1891. évben megkezdett rendszabályozás folytatásaképen. Nevezetesebben meghosszabbíttattak az 1, 3, 5, 15/b, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 23, 24, 25, 26, 27, 49/1, 50, 51 és 52 számú müépitmények. Meg lett kezdve Pozsony felett a görögligeti régi partvédezett folytatása, a pozsonyi párhuzammű, illetve kőpart burkolata és a mögötte levő mélyedések feltöltése, miáltal Pozsony szab. kir. város forgalmának növelésére uj területet és uj kikötó' vonalat nyert. Továbbá meg lett kezdve a 2/b 4, 14/a és 19/a számú műépitmény. Ezeken kivül nagy földmunkálatok hajtattak végre Pozsony alatt a lettenhaufeni részen; Süly felett a 26/a és Nagy-Bajcsnál a 49/c számú átmetszések kotrással létesíttettek, melyekkel a régi elfajult és többszörösen kanyargó meder helyett létesített uj meder teljes befejezést nyert. Végre Vajka község alatt a 19. és 21. számú műépitmények között egy régi nagy zátony a mederképződés biztosítása és a hajózás könnyítése czéljából átkotortatott. Az 1892. évben végrehajtott uj kő és földmunkák, valamint kotrások költsége 1,089.244 frt. A dévény-pozsonyi, körtvélyes-sülyi és medve-nagybajcsi folyamszakaszokon a műépitmények egy része az igen nagy kőszükségletre való tekintetből egyelőre csak redukált szelvényben volt kiépíthető. A teljes szabványszelvényre való kiegészítések, a f. évben és a következő években, összhangzásban ujabban megkezdendő műépitmények már sürgőssé vált kiépítésével fokozatosan fognak eszközöltetni. Az ily kiegészítések néhol azért is elhalasztatnak, hogy ott, a hol a szabályozási vonal nagy örvényeken megy keresztül, a folyam előbb a túlságos mélységeket hordalékaival feltöltse. Az eddig végrehajtott szabályozások eredménye egészen kielégítő, mert azok által nemcsak a partszakitásoknak, melyek a birtokosokat évenkint tetemesen károsították, teljesen gát van vetve, hanem a hajózás is régi, számtalan akadályától megszabadult és egyes oly helyek is, hol a régi nagy zátonyokat a folyam az uj irányban még nem birta teljesen elmosni, a megindult mederfejlődés hatása következtében ma már számba vehető nehézségeket nem okoznak. Ezen kivül az általános vizlefolyási és jégzajlási tekintetekben is a helyzet teljesen megjavult, minek bizonysága az a körülmény, hogy sem az 1891., sem az 1892. év elején a rendkívül vastag jég és a jégzajlás lehető legkedvezőtlenebb megindulása ellenére a Felső-Dunán a jégmenés semmi komolyabb bajt nem okozott, a szabályozás előtt pedig a támadt jéglorlaszok ugy Pozsony város alsó részeit, mint a