Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
70 ségbez mért gyors és olcsó foganatosítása czéljából ez évben is több helyen megindittatott az alagcsogyártás. Nevezetesen Keresztényfalván (Brassó várm.) az agyagáru gyári részvénytársaság nagy kézi sajtóval kezdette meg a gyártást, de a mutatkozó szükséglet után indulva már is egy nagyobb üzemü gőzsajtó felállítását határozta el, hogy biztosithassa a gazdaközönségnek szükségletét. Hasonlóan alagcsogyártás létesült kis kézi sajtóval Höltövényben (Brassó várm.) és ilyenek tervezve lettek Prázsmár (N.-Küküllő) és Ágostonfalva községben is (N.-Kükülő vármegye.) Szolnok-Doboka vármegye csőszükségletének fedezése czéljából ez évben indíttatott meg a gyártás Bethlenben és Kis-Küküllő vármegye részére Bonyhán Az Olt völgyi vizitársulat 4000 holdra kiterjedő szabályozási munkálatait ez évben is szép eredménynyel folytatta s a nehéz munkásviszonyok mellett is 52.000 т г földmozditást végzett. В ács-Bodrog és Torontál vármegyékben a talajjavitási munkálatok zöme ez évben is a lecsapolások körűi csoportosult. A régi társulatok müveinek jókarban tartása mellett sikerült, a tavaszi nagy vizeket ugy levezetni, hogy kárt sehol sem okoztak, az ujabb munkálatok pedig nagy erővel folytak. így a Jegricska felső lecsapoló társulat 226,000 m* munkaeredményt mutat fel ez évből és ezzel Bács vármegye alsó részének 17.000 kat. holdnyi kiterjedésű értékes területét szabadította fel a belvizek kártételeitől. A bácséri vizi társulat szintén 91.000 m в munkaeredményt mu tat fel. Az aradáczi lecsapoló társulat, melynél a belvizek a Tisza töltésébe helyezett csővön kis viznél szabadon nyernek kifolyást, nagyviznél pedig ugyanazon csövön gőzerővel hajtatnak ki, ez évben 71.000 m földmunkát végzett. E nagyterjedelmü lecsapolások mellett, melyeket az alsó Tisza és Duna mellett a szükséglethez képest első sorban kellett megoldani, lassan, de következetesen halad az öntézés is. Különösen a r i z s к u 1tura vonja itt magára figyelmünket, a mennyiben az eddig létesített rizstelepek oly anyagi eredményt képesek felmutatni, hogy a példák követésére buzdítják a szomszédokat is. Az 1891. évben megkezdett Kriegner György féle telep P.-Péklán most már 230 kat. hold befejezett és rizszsel bevetett területen műveli nagy szorgalommal a rizstermelést, a Birnbaum és Beimel czég pedig, mely az állami puszta-péklai telepen eddig legnagyobb rizstermelésünk,
