Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

43 ez irányban is örvendetes fellendülés észlelhető, különösen az által hogy a folyók árjai ellen már védelmet nyerő területeknek a belvizektől való mentesitését maguk az ármentesitő társulatok vonják működésűk körébe. Annál örvendetesebb ez a jelenség, mert mig egyfelől a feladat helyes megoldása legtöbb biztosítékot nyer az által, ha az egybefüggő árterületeken a belvízrendezés is egységesen történik, addig másfelől kiszámithatlan nagy károkat szenvednek időnkint az ármentesitett területek a lefolyást nem találó belvizektől. így 1881. évben Torontál vármegye területén léptek fel olymérvü belvizbajok, melyek törvényhozási intézkedést is szükségessé tettek. E belvizek rendezésének ügyéről kimerítő jelentést kívánok ez alkalommal tenni. A Torontál vármegyei belvizek levezetésére vonatkozó tervezetek és költségvetés elkészítését az 1882. évi XXVI. törvényczikk 5. §-a rendelte el, azzal az utasítással, hogy a tervezendő munkáknak miként, kiknek költségén és mikor leendő végrehajtása iránt a törvényhozásnak jelentés teendő. A tervezetek és költségvetés kidolgozása eme rendelkezéshez képest munkába vétetett; a belvízjárta területek nagy kiterjedése mellett azonban évek sorára volt szükség, mig a megkívántató adatgyűjtés, felvételek és tanulmányok eszközöltettek, ugy, hogy mikor a vízügyek a vezetésemre bizott ministerium kezelésébe jutottak, a Torontál vármegyei belvízrendezés terve még nem volt elkészítve. Ennek eszközlése különben időközben feleslegessé is vált a belvízrendezés ügyében beállott ama fordulat következtében, hogy az érdekeltek szűkebbkörü érdekcsoportokkint társulatokká szervezkedve, külön tervek szerint az eredetileg egységesen végrehaj tandónak gondolt belvízrendezést egymástól független részletekben megindították. így alakult meg s lépett működésbe még 1882. évben az Arankavidéki belvizvéd- és levezetési társulat, majd pedig ennek példájára 1885. évben a török-becsei belvízrendezési, 1887. évben a bocsártiszahegyesi belvizlecsapoló, 1884. évben az I. elleméri lecsapoló. 1889. évben a török-kanizsai belvizlecsapoló, 1891. évben az aradáczi és ó-szent-iván-térvári lecsapoló, valamint a Galaczka vizitársulat. A mennyiben a most felsorolt és a még alakulóban levő nagvbecskereki, szőreg-deszki és kumán-tarrasi belviztársulatok által czélbavett s javarészben már foganatosított munkálatok felölelik az emiitett törvényhozási intézkedés tárgyát képező egész belvízrendezést, az erre vonatkozó tervezési munkálatoknak ilykép feleslegessé vált további kidolgozását beszüntettem.