Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

m 8.160 frttal többet kérek, mint a mennyi az 1893. évi állami költségvetésben engedélyezve volt. Ezen költségtöbblet egyrészt azért állott elő, mert az 1893. évi állami költségvetésben az ugyanazon évi IV. t.-czikk alapján engedélyezett magasabb fizetések és lakpénzek nem voltak tekintetbe véve. Másrészt tekintettel a kerületi kultúrmérnöki hivataloknál rohamosan táguló ügykörre, valamint azon körülményre, hogy az egyes kerületek túlságos nagy volta miatt már a f. évben kénytelenittettem az országot 8 kerület helyett 10-re felosztani s igy a hivatalokat 2-vel szaporitani, azonkivül pedig a Vl-ik kerületi kultúrmérnöki hivatalt, melynek székhelye eddig Budapest volt, kerületének tulajdonképeni góczpontjába — Debreczenbe — áthelyezni, szükség szerint maga után vonta, hogy a központban eddig alkalmazott 2 hivatalszolgán kivül még az újhelyi, aradi, kolozsvári és brassói kultúrmérnöki hivataloknál szükséges kiszolgálat ellátására 5 hivatalszolga fizetése czimén összesen 1.500 frtnyi többköltséget kérjek. A kultúrmérnöki hivatalok szaporításával, a felhalmozott munkák gyorsabb lebonyolítása szempontjából a vizmesterek számát is szükseges lévén szaporitani az ebből eredő többköltségek czimén 3.000 frtot kérek, mig ellenben a gyakornokok díjazása- és jutalmazásokra ugyanannyit kérek, mint a mennyi az 1893. évre engedélyezve volt. Dologi kiadásokra 80.350 frtot, vagyis 9.980 frttal többet irányoztam elő, mint a mennyi a mult évben engedélyezve volt. Ezen összegek az alábbi tételek szerint következőleg oszlanak meg : a) Hivatali és irodai költség, fűtés, világítás, tisztogatás czimén 8.000 frtot, vagyi ; 3.630 frttal többet kérek, a mi a hivatalok szaporításában, valamint az evvel kapcsolatos író- és rajzszerek, nyomtatványok stb. tetemes szaporodásába.

i leli magyarázatát. b) A külső hivatalok házbérénél is 2.350 frtnyi többköltséget kérek, mely a hivatalok szaporításával és a fővárosból a vidékre való kihelyezésével tényleg előállott. c) Műszerek beszerzésére és azok javítására 200 frttal kérek többet. d) Napidij-átalány czimén ugyanannyit kérek, mint a mult évben. e) Utazási költségekre 35.000 frtot, va yis 3.000 frttal többet kérek, a mi a hivatalok személyzetének fokozottabb mértékben levő igénybevételével van indokolva. f) A vizmesteri nyugdijalapra 2.000 frtot, vagyis 800 frttal többet kérek, mint a mennyi az 1893. évben engedélyezve volt. Ennek indokolásául szolgál azon körülmény, hogy a vizmesteri