Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

* Щ ! 186 hullámtere a megállapított 300 méter szélességre, a balparti védtöltés kiépítésével. Minthogy továbbá, egyrészt a gyula-békési nagy csatorna, másrészt pedig az alatta lévő' úgynevezett vashalmi kanyar és az 52. számú povádi átvágás a Fehér és Fekete-Kőrösök egyestilt nagy víztömegének duzzadás nélküli levezetésére elég nagy keresztszelvénynyel nem rendelkeztek, nevezett csatorna és átvágások 20 méter fenékszélességben, 1.3 méter kis viz alatti mélységre akként mélyítettek ki, hogy a gyulabékési nagy csatorna létesítése folytán annak alsó torkolatán a kellő átmenet nélkül végződő fenékesés, ugy felfelé, mint lefelé kiegyenlítessék. Egyrészt ezen czélból, másrészt pedig az ezen csatorna alatti kanyarban minden jégzajlás alkalmával képződött veszélyes jégtorlaszok magakadályozása végett, a vashalmi kanyarnak elnevezett, Békés város melletti folyó szakasz a megállapított szabványszelvény méreteivel rendelkező átvágással kiegyenesittetett. E helyen a hullámtérben megmaradó régi mederben a természetes talaj magasságáig létesített áttöltések lábazatai rőzsemüvekkel biztositattak az alámosás ellen s a hullámtérnek (+) 4.5 méter vízállásnál magasabb fekvésű része, leásások által alkalmassá tétettett a magas vizek akadálytalan lefolyására. A Kettős-Körös Békés feletti és Békés melletti szakaszában megkívántató ármeder előállítására, az előadott, mederszabályozási munkálatokon kivül, a 120—150 méter széles hullámtér 300 méterre kibővittetett és pedig a Fehér-Fekete-Körös egyesülésétől a vashalmi átvágásig, a balparti védtöltés és ezen átvágástól az 52. számú átvágás alsó torkolatáig a jobbparti védtöltés belebbezése által; az 52. sz. átvágás alatti folyószakasz mindkét partján létezett u. n. povádi magas partok pedig az imént emiitett színvonalra leásattak. A Kettős-Körös folyó ezen szabályozási munkálatai 1880. évtől 1889. évig hajtattak végre és ugy a magas vizek gyors levonulására, mint a jégmenésre nézve a legjobb hatással birnak. Az egységes szabályozási terv alapján a Hármas-Körösnél végrehajtandó munkálatok kezdetét vették az 1883. évben, ezen folyó legfelső a 38—39. számú átvágásának kibővítésével, mely munkálat hivatva volt a Kettős-Körös folyón végrehajtott munkálatok által előidézendő hatást fokozni. A Hármas-Körösnek tulajdonképeni tervszerű rendezése az 1884. évben vette kezdetét, a gyoma-endrődi folyó szakasz szabályozásával. Ezen folyószakasz szabályozásához tartozott a 28, 29, 30, 31, 32, 33 és 34. számú átvágás teljes mérvű kibővítése, Endrőd községnél 2 uj (28a és 29a) átvágásnak a beiktatása, egyrészt szabályos irányú viziut előállítása, másrészt pedig a község belsőség, t veszélyeztető