Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

179 Sárréten keresztül egyenes irányban vezette és nem a mocsár elkerülésével a Sárrét szélén, mely esetben a tervezettnél tetemesen hosszabb és kisebb viszonylagos esésű csatornát kellett volna létesiteni, mely a viz lefolyási viszonyokra ezen kedvező esésből származó előnyöket nélkülözte volna. Hátránya ezen csatornának egyedül az, hogy töltéseinek kiépítésére jó minőségű anyag nem állt rendekezésre, s azok kotu és iszap vegyületekből lettek előállítva, melynek megtömörűléséhez hosszabb idő kívántatik. Tapasztaltatott egyébiránt, miszerint ezen töltések a kotu és iszapnak idővel történt teljes egybeforrása és iszapréteggel való beboritások után elég tömör testet képeznek és megüllepedett állapotukban állékonyságuk kielégítő. Felemlítendő mint egyik speciálitása a védtöltések építésének azon körülmény, miszerint a mocsárban építendő védgátakhoz megkívántató anyagot a folyó hordalékja szolgáltatta, a mennyiben a folyó iszapja a hullámtéren létesített keresztfonások és elgátolások segélyével felfogatott és a töltések felépítésére használtatott. Megemlítendő azonban, miszerint ezen töltések ez idő szerint 4 méter korona szélességben és dupla patkarendszerrel teljesen kiépültek és oldal lejtői szépen begyepesedett. A Sebes-Körös medre a szabályozás előtti állapotban 28 és 45 méter szélesség között váltakozott, a Sárréten pedig teljesen megszűnt ; a tervezett csstorna tehát mindkét parti párhuzamos töltés rendszerével oly meder előállítására lett kontemplálva, melyben a Sebes-Körös tavaszi árviz tömege kárnélkül levezethető. E czélból megállapittatott a tervező által az 1855. évben, hogy a sárréti csatornán a tavaszi áradások alkalmával 316 m

3 víz, a nyári hónapokban 59 /и

3, és az őszi kis vízállás alkalmával 6 m

3 víz kerül másodperczenkint lefolyásra. A Berettyó folyó a megállapított terv alapján szabályoztatott SzentImre községtől lefelé olyformán, ' hogy Bakonyszeg község alatt a mocsarakban elenyészett medre, melynek vize a mintegy 80.000 kat. hold kiterjedésű Berettyó Sárrétét idézte elő, eredeti útjából elterelve egy 19 kilometer hosszú csatornával helyettesitessék. Ezen csatorna a Sárrét kezdetén felül Bakonyszeg községnél kiindulva az eredeti Berettyó mederből a Sebes-Körösnek Szeghalom községnél lévő eredeti mederig terveztetett, s ez által a Berettyó folyónak eredeti betorkolása Mezőtúr község alatt a Hármas-Körösbe áthelyeztetvén, a Sebes-Körösnek Szeghalom és Körös-Ladány közötti szakaszára, a viz lefolyás útja az elért nagyobb esés mellett tetemesen megrövidült, a Sárrét pedig a Berettyó vizétől mentesittetett. A Sárréten alóli Berettyó-meder, mely Bucsa 12*