Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
177 a Fehér-Körös uj medrébe vezetni, valamint Békésen is egy uj, az 52. számú átvágást létesíteni, mely az előbb emiitett és gyula-békési nagy csatornáknak elnevezett 11.160 méter hosszú uj medernek folytatását képezve, a Kettős-Körös vízmennyiségének levezetésére szolgálna. A létesített uj csatornák által a Kettős-, sőt a Fehér- és Fekete-Körös vizlefolyási viszonyai lényegesen megváltoztak, és pedig nem a legelőnyösebben, mert Békés fölött aránytalanul nagy esés idéztetett elő, holott Békésen alul a meder csekély esését a tervezett átvágásokkal annyira növelni nem lehetett, hogy az a Békés fölötti szakasz esésével arányossá váljék. Ugyanis a gyula-békési nagy csatorna 100 méterenkint kis viznél 0-021 méter, nagy viznél 0 016 méter eséssel létesittetett, az az alatta fekvő és folytatását képező mederszakasz pedig a tervezett átvágások daczára 100 méterenkint kis viznél alig 0 005 méter, a nagy viznél 0 003 méter esést birt felmutatni. A felső szakasz tehát 4—5-ször nagyobb esésű volt az alsónál, minden átmenet nélkül, mely körülmény a békési folyószakasz hátrányára és Békés városára veszélyessé vált, mert a természet igyekezvén ezen mesterségesen előállott hirtelen törést kiegyenlíteni, a meder fenekét e helyen iszaplerakodással felmagasította, mi által a nagy vizek felmagasbitása is előidéztetett. Ezen veszélyes jelenség orvoslása az ujabbi időben az alább foglalt s igen költséges rektifikálási munkálatokat tette szükségessé. III. A Fehér-Körös szabályozási terve Boros-Jenőtől lefelé állittatott egybe, noha ezen folyó még az 1830. évben Beszédes mérnök által Butyintól lefelé vétetett szabályozás alá. A szabályozatlan folyó Boros-Jenőtől Békésig 1.255 kilométer hosszú volt és a tervezett 49 átvágás által 92-8 kilométer hosszra redukáltatott, a megrövidítés tehát 327 kilométer. A szabályozott folyóban az esés 1.000 méterenkint a felső vonalon Boros-Jenő alatt 34-67 centiméter, és az alsó vonalon Gyula körül 16-22 centiméter a másodperczenkinti közép vízmennyiség tervező által a tavaszi árvizeknél 310 7?2 3, a nyári hónapokban 100 ni és kis víz álláskor az őszi hónapokban 47 /и 3-Ьеп lett kiszámítva. Megjegyzendő, hogy ezen vízmennyiségek az 1856. évben lettek megállapítva, midőn ezen folyó legfelső szakaszában számos átvágás létesítve, s több oldalkitérés megakadályozva volt, mert ezen, még Beszédes által végrehajtott munkálatok előtt a Fehér-Körös vizének egy része Boros-Jenő felett számos ér, nevezetesen a Kis- és Nagyér, Balta de Tyér, Takácsér stb. segélyével a Tőz folyóba vette útját s ennek közvetítésével a szabályozatlan Fekete-Körösbe folyt. A Fehér-Körösnél az átvágások a kis vizszin vonalában három öl 12
