Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

173 8. A tóköze-istvánházi ármentesitő társulat a Hármas-Körös jobbpartján Szelevény község határában létező 1894-^^kat. hold kiterjedésű mély ártér mentesítésére 2816 méter hosszú töltésvonallab melynek védművei a társulat 1876. évben történt alakulásától az 1892. év végéig 89.125 frt 78 kr befektetést igényeltek. Az utolsó évtizedben tehát a Körösök völgyén az előre megállapított egységes terv alapján a munkálatok sorrendjének szükségszerű figyelembe vételével nagymennyiségű szabályozási és ármentesitési munkálatok hajtattak végre, melyeknek kedvező hatása, noha a szabályozás még teljesen befejezve nincs, már is észlelhető, és pedig nemcsak az árvizeknek gyors levezetésében, hanem a mentesített földbirtokok értékének rendkivüli emelkedésében is. A legutóbbi években megkezdett belvízrendezési munkálatok szintén hivatva lesznek az ármentesitésnek a mezőgazdaság és egyéb kulturális fejlődésre irányuló jótékony hatását fokozni. A hajdani nagy kiterjedésű mocsarak és vizjárta területek kiszárítva, aranykalászos ékes rónassággá váltak, megvalósítva a szabályozás iránt táplált reményeket. 2. A szabályozási terv és annak kivitele. A Körös-Berettyő folyók vizszerkezetének első szabályozási terve mely az egész vízrendszerre vonatkozott, az absolut kormányzat ideje alatt a volt nagyváradi cs. kir. helytartó tanács intézkedése alapján az 1856. évben lett elkészítve s ugyanaz évben a belügyi és kereskedelmi ministeriumok ' által helybenhagyva. Ezen szabályozási terv két részből állott, és pedig azon munkálatok tervezetéből, melyek először, az árvizek akadálytalan s mentül rövidebb idő alatti befolyásá ravonatkoztak, és másodszor, melyek a természetes partok fölé emelkedő vizeknek a vidéken való szétömlését hivatvák megakadályozni. Az első sorban emiitett munkálatokhoz tartoztak : a természetes és mesterséges akadályok elhritása, mint pl. a fenékgátak és malmok eltávolítása, a hidak nyílásainak megszélesitése, a medernek az élő és bedőlt fáktól való kitisztítása, továbbá a folyók lefolyási utjának megrövidítése utvágások által és ott, hol kellő mélyedésü medrek hiányoztak, csatornák előállítása, mint ez a mocsarakban vált szükségessé. A másodszor említett munkálatokhoz tartoztak: a védtöltések, melyek a folyók azon pontjától, hol azok a domboktól szegélyezett