Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

170 éri nyilt csatornáig, mely ezen társulat és az alantabb fekvő alsó fehér-körösi társulat árterületét egymástól elkülöníti, továbbá a FeketeKörös balpartján, ennek Talpas község feletti magaslataitól a fentebbi vármegyék határvonaláig. Összes védtöltéseinek hossza 144.240 méter. Műszaki ártérfejlesztése még nem jogerős ugyan, de árterülete ennek előreláthatólag 170.000 kat. hold kiterjedésű lesz. Átalakulásától az 1882. év végéig befektetett építési tőke, 1,957.944 frt 18 kr. 2. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat a Fehér- és KettősKörös balpartján a csohoséri nyilt csatornától az Élőviz-csatornának Békés város alatt a Körösbe való betorkolásáig, és a Fehér- és FeketeKörösök közötti terület Békés vármegyei részén. Ezen társulat 1889/90. években a Kettős-Körös menti védtöltését ezen folyó felső torkolatától lefelé 12 kilométer hosszban a szabályos hullámtér előállítása czéljából belebbezte és jelenleg 72.134 m hosszú védtöltéssel bir, árterülete pedig műszakilag fejlesztve mintegy 89.000 kat. hold kiterjedésű leend. A védtöltések felépítése 1892. év végéig 1,865.702 frt 73 kr befektetést igényelt. 3. A fekete-körösi ármentesitő társulat, a hasonnevű folyó jobbpartján a görbedi pataktól a Gyepes és Határéri csatornák védtöltéséig terjedő, azok által határolt, s műszakilag 145.947^ holdban kifejlesztett árterülettel bir, melynek mentesítésére 52.958 mtr. hosszú védtöltés szolgál. Ezen érdekeltség védmüvei 1892. év végéig 666.782 frt 92 kr befektetést igényeltek. 4. A hosszufoki ármentesitő társulat a Fekete- és Kettős-Körös balpartján és a Ssbes-Körös jobbpartján, az ezen folyók védtöltései és az azokhoz csatlakozó » holt-sebes-körösi« határéri és gyepes-csatornai töltések által határolt területen. Árterülete műszakilag fejlesztve 77.866 kat. holdra terjed, mentesítése pedig az 1892. év végéig 1,854.792 frt fektetést igényelt. 5. A sebes-körösi vizszab. és ármentesitő társulati a Sebes-Körös folyó mindkét partján a Nagyvárad alatti magaslatoktól ezen folyó egész hosszára kiterjedő árterülettel. Védtöltései a Sebes-Kürös balpartján Gyéres községtől a holt Sebes' Kőrös betorkolásáig, a jobbparton pedig a nagyváradi Fáczánostól a Sebes-Körös és Berettyó folyók egyesülési pontjáig épültek, és 1891. évben a Berettyó balpartján annak alsó torkolatától a darvasi határig, mint relativ magaslatig terjedő védtöltéssel az árterületnek czélszerübb határolása szempontjából, kiegészíttetik. Árterülete ártérfejlesztés alap-