Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

167 Kettős és Hármas-Körös mederrendezési munkálataival egyidejűleg volt csak helyesen keresztülvihető. Az absolut kormány ideje alatt, részint a magánérdekek befolyása alatt helytelenül felépitett töltésrendszer, részint pedig a ki nem képzett átvágások s az ebből származó vizfolyási rendetlenségek következtében előállott veszélyes helyzet orvoslására lett a Kettős és Hármas-Körös folyóra vonatkozólag egy egységes szabályozási terv kidolgozva. E terv szerint a helyenként létezett nagykiterjedésű árterek megszüntetése és a helyenként felette szük hullámterek kibővitése mellett egy lehetőleg egyenlő szélességű hullámtér lett feltétlenül kikötve, mindkét parton egymáshoz a lehetőségig párhuzamos védtöltésekkel; tehát a folyók egész hosszára egy lehetőleg egyenlő méretű ármeder-szelvény, a meder egyenletes képződése és az árhullámok gyors levonulása szempontjából. »Az egységes tervezetben lefektetett ezen alapeszmének szemelőtt tartásával, rendezés alá vétetett mindenekelőtt a Kettős-Körös folyó, melynek átvágásai az 1879. évtől 1882. évig vállalati uton kibővitve, hullámtere a balparti védtöltésnek kiépítésével 300 méterre kitágítva lett, mert a Kőrös-völgy legnagyobb mérvű vizszin emelkedése ezen folyónál Békésen jelentkezett. Minthogy továbbá 1881. évben, valamint az azelőtti időszakban a Gyula, Csaba és Békés városokon keresztül vonuló régi Fehér-Körös medernek, a még csak az 1860-as években Élővizcsatornává történt átalakítása ezen városokra felette veszélyesnek mutatkozott, ezen Élővizcsatorna és ezzel kapcsolatosan a Nádormalom csatorna alsó szakasza is rendeztetett az 1881. évi LII. t.-cz.-ből kifolyólag. Az ezen törvénynyel elrendelt munkák 1881. évben nagy erővel megindultak és megalakult a Körös és TiszaMaros folyók közötti árterületre, egy e czélra külön kiküldött kormánybiztos vezetése alatt, a körös-tisza-marosi ármentesitő és belviz-szabályozó társulat, melynek körösmenti védtöltései az 1881, évtől kezdve 1889-ik évig a hármas - körösi mederszabályozás munkálataival egydejüleg felépíttettek. Befejeztetvén a Kettős-Körös rendezése, a Hármas-Körös szabályozásának az elfogadott egységes terv alapján való megkezdése vált szükségessé, tekintettel ezen folyó azon sajátságára, mely szerint Gyomától Szt.-András községig terjedő szakasza a legkisebb medereséssel birt és a nagy vizek lefolyása tekintetében is ezen szakaszon a legtöbb akadályok léteztek. Az egységes szabályozási tervezet keretén belül tehát a folyók azon szakaszai voltak múlhatatlanul első sorban rendezendők, melyek árvédelmi szempontból a legsúlyosabb helyzetbe jutottak s melyeknél