Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

4. A Felső-Duna szabályozásánál 1886—1892. évben végrehajtott munkálatok mennyisége és költségei. A Felső-Duna szabályozásának 1886. évi márczius hóban történt kezdetétől 1892. év végéig az összes munkálatok mennyisége és ezek költségei a túlsó oldalon levő táblázatban vannak összefoglalva, szembe állitván azokkal az általános terv adatait. Megjegyeztetik, hogy az 1891. és 1892. évben végrehajtott munkálatokra nézve a végleszámolás még fölülvizsgálat alatt áll és igy a fentebbi számok ennek eredményéhez képest kisebb módosulásokat szenvedhetnek. A közölt kimutatásra nézve a következőket kell kiemelni: 1. A böös—szapi folyamszakasz rendezése aránylag a legdrágább és a keresztülvitel itt térs^l leginkább az eredeti előirányzattól. Ennek oka az előbbi fejezetben ro#§len meg van emlitve. 2. A műépitményeket igen csekély kivétellel nagyobb hosszban kell kiépiteni, mint ezt az általános terv megállapította. Ezenkívül oly helyeken, hol a szabályozás kezdete előtt a műépitmények vonala zátonyokra esett, a végrehajtás után bekövetkező mederfejlődés azonnal nagymennyiségű pótmunkálatokat tett szükségessé, mi az általános tervnek nem róható fel hibául, mert a mederképzés épen annak főczélja volt. Azonban a költségek az ily pótmunkálatokkal természetesen szaporodtak. 3. Az általános tervben több munkálat egyáltalában nem volt előirányozva, melyeket a szabályozás végrehajtása közben mulhatlanul beilleszteni és megvalósítani kellett. 4. Sem a kisajátításokra, sem az időközi fentartásokra az eredeti általános tervben mi sem volt felvéve, pedig ezek is lényeges költségeket vesznek igénybe. A fentartásra 1887—1890. években a legszigorúbb számítással 462.380 frt kiadás vált szükségessé. Az 1891. és 1892. években e kiadás 112.000 frttal szaporodott, de ha az általános tervbe fel nem vett kiegészítéseket is számításba vesszük, a fentartás és kiegészítés 1886. év óta több mint 2 millió forintot vett igénybe. Ily körülmények között a műépitmények lehető gazdaságos végrehajtására kell folyton a legnagyobb figyelmet fordítani. Ezért a sorrend megállapításánál a kotrások kevesbitése végett a folyam saját erejét kellet lehetőleg kihasználni és műépitményeknél a nagy mélységek felrakodását előbb bevárni vagy néhol mesterségesen előidézni; különben a kőhányásokban sokkal több kőmennyiséget kellett volna felhasználni.