Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

116 Herkules-fürdő, nagyváradi (Szt.-László- és Püspök-fürdő), magyarádi, hont-szántói, bodajki, sztojkafalvi, szliácsi, pöstyéni, trencséntepliczi, krapina-tepliczi, stubnyai, szinye-lipóczi, homoródi, mohai Stefánia és Ágnes, csizi, stubicza-tepliczi, kászonjakabfalvi, kócsi, budaőrsi, varasd-tepliczi, petánczi, tárcsái, szlatvini és harkányi. A védőterületek kijelölésénél a geologiai alakulások s a forrást tápláló földalatti vizek elhelyezkedése szerint állapittatott meg azon keret, mely keretben az ásások, fúrások stb. bizonyos korlátozásokhoz köttettek s azon mélység, mely ezen korlátozások határát képezte. Sajnos, hogy a védőterület csak a jövőben teljesitendő munkálatok káros hatása ellen nyújt biztosítékot, nem adja meg azonban a lehetőséget arra nézve, hogy a források mennyiségét és minőségét veszélyeztethető már meglevő munkálatok s általában a tényleges helyzet káros befolyása megszüntettessék. A vizjogi törvény végrehajtása, illetve a végrehajtás irányítása, ugy szintén az idézett törvény alapján folyamatba tett engedélyezési s rendőri ügyek ellátása, ha a jogorvoslatra előirt törvényszerű fokozatokon keresztül ministeri döntés elé terjesztettek, egy e czélra a vizjogi főosztály keretében szervezett vizjogi osztály feladatát képezi, melynek javaslatai még a vízügyi főosztály személyzetéből alakított vizjogi tanács által tárgyaltatnak. Kétségtelen, hogy ezen szervezet a különben is csekély személyzeti létszám mellett nagy munka-szaporitással jár; tekintettel azonban azon veszélyekre, illetve jogsérelmekre, melyek a bírói természetű hatósági funkczió ingatagságából származhatnának, az emiitett szervezet az ügyek helyes és egyöntetű elintézésére minden esetre lényeges garancziát képez. Ezen tanács 1892. évben 38 ülésben 266 ügyet tárgyalt s ennyi ügyben terjesztett elém határozati javaslatot. Végleges határozattal eldöntetett 1892. évben 111 vizrendőri és 155 engedélyezési és igazolási ügy. Azon határozatok, melyek elvi jelentőséggel birnak összegyűjtetnek s nyomtatásban kiadatnak, egyúttal pedig a »Vízügyi és Hajózási Közlöny« szaklapban esetről-esetre a közönség s hatóságok tájékoztatása végett közzé tétetnek. Meg kell még emlékeznem ezúttal azon munkálatokról is, melyek a közegészségügygyei kapcsolatban teljesíttettek s melyek három csoportba oszthatók u. m. mocsárok lecsapolása, vízvezetékek s városi csatornázások létesitése, végül pedig ott, hol a községek egészséges ivó