Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
116 Örvendetes tényként kell másfelől kiemelnem, hogy a vizjogi törvény életbe lépte óta mindinkább tért hódit a viz termelő erejének kihasználására irányuló törekvés s különösen az öntözésre egyes vízfolyások mentén már ez idő szerint is a viz nagy része, sőt az egész vízmennyiség le van kötve. Viszont azonban legalább bizonyos arányban jelentékeny csökkenés mutakozik a viznek ipari czélokra való felhasználása körül, a mennyiben például őrlőmalmok hajtására vízhasználat éveken keresztül alig vétetik igénybe. Ezt azonban részemről közgazdaságilag hátrányos körülménynek nem tartom, mert ha figyelembe vesszük, hogy a régebbi időkben a viz ereje majdnem kizárólag ily czélra használtatott fel, s hogy ezen vízhasználatok nagy része mai nap is gyakoroltatik, ezen közöny indokát nem a vállalkozási kedv apadásában, hanem inkább a tényleges szükséglet kielégítésében kell keresnünk, mi annál is valószínűbb, mert az ily vállalatok panaszaiból kivehetőleg üzleti hasznuk a gőzerőre s a technika ujabb vívmányainak felhasználásával berendezett őrlőmalmok versenye következtében a minimumra redukálódott. Ez esetben pedig inkább örvendetes, ha a viz ereje más czélokra takaríttatik meg, mintsem üzleti szempontból sem előnyös hasonló vállalatok által vétessék igénybe. Ellenben más ipari s különösen gyári czélokra a vízhasználat jelentékeny számú vállalat által vétetelt igénybe. így legújabban a selypi, hatvani és szerencsi czukorgyárak, továbbá számos más ipari vállalat czéljaira kéretett s adatott vízhasználati engedély. Az engedélyek megadásánál főelvül szolgálván azon czél, hogy a vízhasználatok s vizmunkálatok által mások jogos és törvényes érdekei sérelmet ne szenvedjenek, az engedély feltételeinek pontos betartása s annak felügyelete ezen szempontból lényeges körülményt képez. Akár ezen felügyelet hatályossága, akár pedig annak következtében, hogy a törvény a nagy közönségnek tudatába jut, tény, hogy a feltételek megszegése a ritkább esetek közé tartozik, valamint mindinkább csökken azon esetek száma is, midőn vizmunkálatok hatósági engedély nélkül létesíttetnek. Ellenben jelentékeny azok száma, kik vízműveket a nélkül tartanak fenn, hogy azokat törvényesités végett bejelentették volna s ezért a vizrendőri ügyek számszerinti kimutatása kedvező képet nem nyújt, a nélkül, hogy aggodalomra szolgáltatna okot, mert az ily vizrendőri ügyek elintézése egyúttal a törvényesités végett be nem jelentett s panasz tárgyául szolgáló régi állapotok rendezését is jelenti.
