Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

116 A mint akadályát képezhették a viz kihasználásának az alvó jogok

? melyek a törvény életbelépte előtt keletkeztek, ha a végrehajtás azok respektálását elvül fogadta volna el, épen ugy akadályt képezhetnek ez irányban az igazolt jogositványok, ha azokra vonatkozólag a törvény 192. §-a akként értelmeztetik, hogy a vizjogi törvény által megállapított jogszünési módok ezen jogokra nem irányadók, minthogy az által tulaj donképen a kérdéses jogok megszűnésére a magánjogi általános jogszünési módok hatálya mondatnék ki, hogy pedig ez mire vezetne, elég legyen ez úttal arra utalnom, hogy egyes vizfolyásokon a viz majdnem teljes mérvben ily igazolt jogositványok alapján vétetik igénybe s igy emiitett elvi alapon megtörténhetnék, hogy bár a viz egyátalán nem használtatnék, ujabb vízhasználatok az általános magánjogi jogszünési módozatok bekövetkeztéig engedélyezhetők nem volnának. Ez okból s mert mint már fennebb is jeleztem, a vizjogi törvény szelleméből oly czélzatot, mintha a törvény életbelépte előtt szerzett jogok ténylegességükre való tekintet nélkül fentartatni szándékoltattak volna, kiolvasni nem lehet; ellenben nyilvánvaló, hogy a törvény csupán tényleges állapotokat kivánt védelmezni: az ily jogok megszűnésére a végrehajtás a vízhasználati jogokra nézve megállapított jogszünési feltételeket mondotta ki irányadóknak. Végül tisztázandó volt még azon kérdés is, vájjon mi értendő a törvénynek azon rendelkezése alatt, hogy az igazolás elmulasztása esetén a vízmüvek megszünteknek tekintetnek s azok felett a hatóság iutézkedik és nevezetesen hogy a hatóság minden törvényesitetlen vízmüvei szemben hivatalból tartozik-e eljárni vagy sem ? Erre nézve a végrehajtás által azon elv fogadtatott el, hogy az igazolatlan tényleges állapot, mint a törvényes jogvédelmet nem igénylő állapot tekintetik s az ily vízmüvek feletti intézkedésekben a hatóság keze szerzett jogok által megkötve nincs, vagy is ujabb engedélyezéseknél azon jogok, mint nem létezők egyszerűen számításon kívül hagyatnak. Tekintettel azonban másrészt arra, hogy mindenkinek joga van uj vízmüvekre engedélyt kérni, oly esetekben, midőn az ily tényleges állapot panasz tárgyát képezte, azok megsemmisítése előtt megengedtetett a vízmű tulajdonosának, hogy záros határidő alatt arra az engedélyt megszerezhesse. Ily elvek szerint valósittatott meg a törvény azon intencziója, hogy a szerzett jogok s a tényleges állapotok ezen jogok és állapotok rendezésénél figyelembe vétessenek, egyúttal azonban a vizek lehető legkiterjedtebb mérvű kihasználására mód nyujtassék. A rendezésnek ily