Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

87 Ь) ha pedig az illető terület tulajdonosának a vizet még emelni kell, hogy a csatornába befolyhasson, egy egész évre ha-kint 1 forint 50 kr. Mindkét irányú vizhasználatot következő átalános érvényű határozatok szabályozzák: 1. A vizkivitel másodperczenkint 10 1-től 100 l-ig terjedő vízmennyiségnél időszakos (vizforgóra beosztott) vagy folytonos lehet. Azon vizvevők közt, kik a megvett vízmennyiséget időszakonkint kívánják fölhasználni, a használati sorrendet, illetőleg vizfogót (ruota) a társulat állapítja meg. Másodperczenkint 100 1-en felül időszakos vízkivétel nem követelhető. 2. Vízmérő-készülékkel el nem látott szabad nyílásokat csak kivételképpen engedik meg s a társulat fölhívására tartozik a vizvevő az ily nyitásokba a társulat előírta mérőkészüléket alkalmazni. 3. A vízmennyiséget tízzel osztható számú literekben szolgáltatják ki; 10 1-nél kisebb vízmennyiség eladására a társulat nem kényszeríthető. 4. Az öntöző dijak, két egyenlő részletekben, még pedig a nyári öntözésért április és julius 1-én, a téli öntözésért október és januárius 1-én előre fizetendők. A lecsapoló dijakat mindenkor egészben és előre szedik. Ha valaki a fentebb megállapított legmagasabb árakat lizeti az öntöző vizért, azt maga teljesen fölhasználhatja vagy másoknak eladhatja, éppen ugy annak csurgalékával is tetszés szerint rendelkezhetik, ha azonban a vizet már beeresztette a társulat valamely csatornájába, ahhoz minden további jogát elveszíti. Miután a csatorna-társaságnak módjában áll Bajánál a Ferenczcsatornát a szükséghez képest a hajózás és csegézés vízhasználatán tul elegendő mennyiségű vizzel táplálni, ujabb időben a társaság az egyes csegéknél rendelkezésre álló vízesést műmalmok hajtóerejéül értékesítette oly módon, hogy egy bizonyos évi vizbér lefizetése mellett a csatorna-társaság területén vállalkozóknak műmalom fölállítását engedi meg azzal a kötelezettséggel, hogy 30 év leforgása után a műmalom minden kárpótlás nélkül a részvénytársaság tulajdonába megy át. Ezek a műmalmok, melyek gyártmányaik finomsága és tökéletessége által bármely gőzmalommal bátran versenyeznek, életrevaló iparággal gazdagították a vármegye csatornamenti részét; a társulatnak jövedelmét pedig a vízhasználatért fizetett összegen kivül a liszt szálli-