Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

Az országos vizépitészeti és talajjavitó hivatal tanácsának 1892. évi jegyzőkönyveiből

134 vezettessenek a Dunába. Úgyszintén a dunakeszi patak további kimélyitése sem engedhető meg. Ezen vélemény alapján adja meg a választ Salbach a város által kitűzött kérdőpontokra, melyekben csak ismétli az itt lefektetett elveket. Salbach véleményét mult év julius havában adta le, de miután a tavaszi szivattyúzás alatt a Duna igen kedvezően (+3+4 mtr) állott még egy őszi szivattyúzás lett eszközölve szept. 27-től deczember 5-ig. Ezen időszakban a Duna 2'33 mtr vizállásról 1'8l-re apadt november 15-én, mely időn tul ismét emelkedett Г76 mtr vizállásig. A szivattyúzás kezdetén 2-5—3 mtr depresszió mellett az l-es és Ill-as kút együtt 20.000 köbméteren felül adott, ettől fogva a depresszió folyton nagyobbitva lett, mig now 27-én már 397—4*38 mtr maximumot ért el, mely mellett a két kut összesen csak 17.200 köbméter vizet szolgáltatott. November 29-én a szivattyúzás szünetelt és a reá következő 4 napban a depresszió csak 20 mtren tartatott, mihez képest a két kut együtt 9000 köbmétert szolgáltatott, végül két napon át csupán 1*5 mtr depresszió mellett a kutak 6000 köbmétert adtak. Ezek után áttérhetünk Salbach véleményének birálatára, melynél első sorban kijelenthető, hogy az előtanulmány a fúrások nagy száma, a próbaszivattyuzások tartama és a vegyi vizsgálatok száma mellett teljesen szakszerűen eszközöltetett ugy, hogy a mérnöki megítéléshez tényleg rendelkezésre áll mindazon adat, mely további következtetésekre szükséges. Nem oly szerencsésnek mondható a próbaszivattyuzások idejének megválasztása, de mentő körülménynek hozható fel az ügy felette sürgőssége, mely mellett tényleg nem volt bevárható a Duna rendkívüli alacsony vízállása. Egyébként Salbach felfogása a geologiai viszonyok tekintetében teljesen helyes alapon áll, csupán az ott rendelkezésre álló vizek származását magyarázza kissé homályosan. О a legtöbb helyen talajforrás vizeket említ, míg néhol elfogadja, hogy a viz nagyrésze a Duna alatti kavicságyban húzódó beszüremkedett vizből származik, de azt, hogy a Dunaviz direkt szürődés utján jutna a kutakba, minden módon a minimumra redukálja. О inkább medenczékről értekezik, melyek táplálását a Duna alatti kavicsrétegből tartja igazoltnak. Jelen esetben azt hiszem, félretéve minden geologiai fejtegetést, egyenesen egy régi Dunaággal kell számolnunk, mely valaha Dunakesz ábtt bekanyarodott és Újpest felett csatlakozott a főfolyam mederhez,