Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)
Az országos vizépitészeti és talajjavitó hivatal tanácsának 1892. évi jegyzőkönyveiből
131 helyezni csak az esetben mutatkozik czélirányosnak, ha ezen partokon a szükségletnek megfelelő vízmennyiség biztosan lesz nyerhető, felkéretett Salbach drezdai kir. tanácsos, állapítaná meg azon vizmenynyiséget, mely ott biztosan termelhető, továbbá nyilatkozzon azon terv fölött, mely a k.-megyeri Dunapart felhasználására Wein vizműigazgató által készíttetett. Salbach engedve a felszólításnak, megindította az előtanulmányokat. A régebben eszközölt talaj fúrások fenntnevezett szakértő utasításai szerint pótoltattak ugy, hogy az egész lapály altalaj viszonyai Uj-Pesttől Dunakesz községig ismerve lettek. Ez után a vízmennyiségek kipuhatolása szempontjából három próbakút lett épitve 3'7 m átmérővel, alól lyukacsos vaskoszoruval ellátva, felül pedig vízálló tégla falazattal. Ezen kutakból hosszabb ideig próba-szivattyuzások eszközöltettek és a nyert vizek több ízben lettek chemiai és bacterologiai vizsgálatnak alávetve. Ezen előtanulmányok alapján adta be Salbach véleményét, mely főbb körvonalaiban a következőkben ismertethető: Első sorban kiterjeszkedik a vélemény azon terv bírálatára, mely szerint a káposztás-megyeri Dunapart mentén egy lyukacsos gyűjtő cső lenne lefektetve a Duna zérus pontja alá 1 méterre. Az ily uton nyerendő vízmennyiségre nézve a tervező a már létező jobb- és balparti szűrőcsövek vizszolgáltatási képességét vette alapul, habár az altalaj viszonyok eltérők is. Továbbá részletesen kifejti, hogy ily sekélyen fektetendő gyöjtőcső alacsony vizállásnál csak igen kevés vizet szolgáltathatna, miért is jogosult volt a terv ellen való bizalmatlanság. Itt kitér Salbach a balparti vizmű jelenleg üzemben lévő szűrő csövére és kimutatja, hogy annak vizszolgáltatási képessége a rakpart épitése által kedvezőtlen helyzetbe jutott és a Margithid felett később létesített szűrő-cső hiányos csatolása miatt ingathatta meg ezen gyűjtő rendszer iránt a bizalmat. Továbbá az itt nyert vízminőségnek romlása is főleg azon okból állhat elő, hogy a rakpart épitése által a Dunából való direct beszűrődés megszűnt es igy csupán a város alatt húzódó vizárból képes táplálkozni, melynek befertőzése a lakott területen könnyen beigazolható. Ily körülmények a jobbparti műnél nem fordultak elő és miután az kellő előmunkálatok alapján szakszerüleg lett keresztül vive, ott a vízmagasság 10 év óta állandó, csupán a depressio lett nagyobb a fokozottabb vízesés arányában. Ezek után ismerteti a k.-megyeri lapálytalaj viszonyait, szerinte az ott található mély fekvésű agyagréteg tekintendő a talaj forr ás9*
