Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
108 követi jóval későbben a gerinczhur, a mikor az állatka mozgását is észlelhetjük, kiváltképen a szempontok helyzetváltozásán. Tapasztalásszerüleg a költés egyedül a használt viz hőfokától függ és pedig annál tovább tart, minél hidegebb az. Hogy a költés tartama mily szoros kapcsolatban áll a költőviz hőmérsékletével, azt kísérletek alapján nyert következő adatok mutatják, a melyek szerint 10° R. mellett 15 nap 8 » » 23 6 » » 30 5 » » 45 4 » » 50 3 » » 64 2 » » - 80 alatt haladt a költés odáig, hogy a poronty szemei az ikra héjján át kivehetőkké váltak. A fejlődésnek azon foka, melyben a szemek feltűnnek, azért igen nevezetes, mert ily állapotban lehet az ikrát legkönnyebben szállítani. Mig ily stádiumban, megfelelő csomagolással, heteken át tartó szállítás sem jár veszélylyel, addig későbben, azaz előbbrehaladott fejlettségi fokban való szállítás eredménye soha sem kedvező, nem azért, mert a poronty növekedésével egyre vékonyodó petehéj a legtöbbnél szállítás közben felpattan, ennek következtében pedig az idétlen halacska elpusztul. Hogy a tenyésztő munkájának eredményét, sőt részben gazdálkodásának irányát is helyes'en megítélhesse, nemcsak érdekes, de szükséges is, hogy ismerje a rendelkezésére, álló ikrák menynyiségét szám szerint. Természetesen az ikrák apróságára tekintettel, mellőzzük a darabonkint való megszámlálást s beérjük azzal a közelítő móddal, melyet az űrtartalom szerint való meghatározás nyújt. Áll pedig az abban, hogy készletünket megmérjük oly edénynyeî, a melybe 1000 darab ikra fér el, mert a hány ily mérővel telik, annyi ezer darab ikrát birunk. A fönmaradó, nem teljes mérőre rugó részt hozzávetőleg becsüljük meg. Mivel az ikrák nagysága az idő és hely szerint, de még az ugyanazon fajhoz tartozó egyedek szerint is változik, önkényt értetődoleg mérőegységünk, — azaz az ezer darabot befogadni képes mérőedény — űrtartalmának az ikrák nagysága szerint kell módosulnia, ugy, hogy egész mérősorozattal kell rendelkeznünk, ha csak némileg megbizható pontosságra tartunk is számot, mert csak igy alkalmazhatjuk a sok közül azt, mely az adott viszonyokkal legjobban talál. Más