Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

A földmívelésügyi m. kir. minister 1890. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

41 _ A Maros folyón 1890-ben Zámtól Szegedig végrehajtott medertisztitási munkálatokra 4.4-76 frt 28 kr. fordíttatott ; ezenkívül a medertisztitási hajók és szerek kijavítására és ujaknak beszerzésére összesen kiadatott 1.339 frt 69 kr. B. Ármentesítés. A Duna és Tisza, valamint mellékfolyóik mentén fennálló ármentesitő és vizszabályozó társulatoknak 1890. évi működéséről szóló jelentést, midőn ezennel a t. képviselőháznak bemutatom, kijelentem egyúttal, hogy azok műszaki pénzügyi és administrativ ügyeinek az utóbbi időszakban beállott fejlődéséről és alakulásáról, azoknak jelenlegi állásáról és jövőben végzendő feladatáról egy tüzetes jelentést szándékozom a törvényhozásnak előterjeszteni. Miért is e helyütt csak azon mozzanatok felsorolására szorítkozom, a melyek a társulatoknak 1890. évi működésében felmerültek. Ha az állam által szabályozásokra kiadott összegeket a társulatok által az ármentesitésre fordított összegekkel összehasonlítjuk, minden további bizonyítás nélkül kitűnik, hogy az ármentesitő, általában a vizszabályozó társulatok, az ármentesítés terén aránylag hasonlithatlanul többet végeztek, mint az állam a kötelességét képező folyómeder- szabályozás terén, mert míg az ármentesitő társulatok az ármentesitéssel összekötött feladatokat legnagyobb részben befejezték és további működésüket leginkább az ármentesitett területek belvizei levezetésére kell, hogy irányítsák, addig a mederszabályozás terén az államnak még sok teendőt kell végeznie, ha a múltnak mulasztásait a folyók mederszabályozása, azoknak hajózhatóvá tétele stb. szempontjából csak oly mértékig is - akarja pótolni, nem is szólva a jövő feladatairól, mint a milyenben a vizszabályozó társulatok az ármentesítés körül reájuk hárított kötelezettségeknek már eddig is megfeleltek. A összehasonlítás mérlegének ezen kedvezőtlen eredménye elodázhatlanná teszi, hogy folyószabályozásainkra és azok hajózására az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsunk, közgazdaságunk emelését czélzó állami törekvéseinkben és a végzendő állami feladatok sorozatában pénzügyi szempontból is helyet kell folyószabályozásaink részére biztosítanunk, a mely azokat méltán megilleti. Igy pl. inig Poroszország az előttem fekvő hivatalos kimutatás szerint 1880—1890. évtizedben kisebb és nagyobb folyók szabályozására 61,151.000 márkát, vizépitmények fenntartására, beleértve a kis folyók szabályozását 74,812.000 márkát, egyéb szabályozásokra és a belföldi hajózás előmozdítása érdekében 47,169.000 márkát, tehát összesen 183,133.000) vagyis évenkint átlag 18,300.000 márkát költött, addig mi az 1881—1890. évtizedben e czimen folyóinknak sokkal rosszabb és elhanyagoltabb állapota mellett csak 32,554.830 frt 44 krt fordítottunk vizépilményeink fentartására és tovább fejlesztésére.