Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek

219 Az igy felvetett eszme egyúttal annak nyitjára is vezethet, hogy a vasjáimoknak már előbb emlitett hátrányai miként kerülhetők el, illetőleg a szerkezet miként lenne módosítható anélkül, hogy jutányosságából veszítene. A vasjárom szerkezeteknél ugyanis, az alsó czölöpözótt részt, ott, hol az altalaj erre némileg is alkalmas siilyesztett és kifalazott kutakkal lehetne helyettesíteni, amelyek a rendes vizszin avagy a föld szine fölé érnének és a felső rácsozott vasjárom szerkezetnek alapul szolgálnának. Sőt a hídfőket a kutakon felépített téglaoszlopokból lehetne szerkeszteni, melyek az oldalnyomás és igy a nagyobb falméret elkerülése végett a csatlakozó földtöltés testébe ugy helyeztetnének el, amiként az az Écskára tervezett híd elrendezésénél a két végső vasjáromra javasoltatott. A kutakkal való alapozást felesleges közelebbről ismertetnem, és igy csak annak felemlitésére szorítkozom, hogy a legtöbb esetben a kellő szilárdsághoz megkívántató 2—2 kut (mert ennyi elégséges) alig kerülne többe, mint a hengerelt vasczölöpökből szerkesztett alapozás, miután a kutak átmérője, legalább a jármoknál, tekintettel a felső vasszerkezetre, mely egy közbeigtatott rugalmas és hajlékony testet képez, azon minimumra építhető, melyet a kivitel közben való munkálkodás megenged. Előnye volna ezen szerkezetnek, hogy a vasalkatrészek nem lennének a földdel és a nedvességgel közvetlen érintkezésben, s a nehéz kivitelű és költséges alapozások mégis elkerültetnének. Egyesítené tehát ezen elrendezés a vasjármos hidaknak általánosan felsorolt előnyeit, a szilárdabb falazott alapnak tartósságával; anélkül azonban, hogy a kivitelben nehézséggel járna és az építő tőke növekedését vonná maga után. Költségszámításokat természetesen nem közölhetek, mert ez lényegesen az altalaj minőségétől, illetőleg a kutaknak adandó mélységtől s méretektől függ, ezért csak annyit jegyezhetek meg, hogy az általam kidolgozott esetekben a falazott kutakra épített vasjáromnak költsége a teljesen falazott pillérnek alig egyharmadát tette ki, nemkülönben a hidfők költsége is ugyanennyire redukálódik, tehát a vashíd tartóknak oly alkalmazhatóságot biztosit, melyet e nélkül remélnünk sem lehetne. Kiváló fontosságot kellett ezen hidszerkesztési módnak a vizépitészet körül általában, de különösen a Temes-Béga völgyéhez tartozó vidéken tulajdonitanom, mely vidék a torontáli helyi érdekű vasutakkal szomszédos lévén, legelőbb nyújthatott alkalmat arra, hogy a látott hídszerkezeteknek életbevágó előnyei méltánylásra találjanak és alkalmazhatóságuk tanulmány tárgyává tétessék. A Temes és Béga kuszált vízfolyása ugyanis ezen vidéket annyira átszövik és ennélfogva az államnak, Temes és Torontál megyék közönségének, egyeseknek és a temes-bégavölgyi vizszabályozó társulatnak, a különböző folyókon és árvizvezető csatornákon át annyi nagyobb hidat kell fen-