Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)
Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek
182 beszerzési árukhoz viszonyitva elég nagy vízmennyiséget képesek emelni, és hatásfokuk is, jó felállítást feltételezve, elegendő. Azonban nagy hibájuk az, hogy igen pontosan kidolgozott drága műépitményt igényelnek, és használat alatt idővel vízveszteségek állanak be, miáltal a hatásfok már csökkenFőhibájuk azonban az, hogy alkalmazhatásuk igen korlátolt, amennyiben már 3 m. emelési magasságon tul a szerkezet túlságos nagysága miatt nem alkalmazhatók czélszerüen és gazdasági üzem itt csak állandó emelési magasságnál feltételezhető; pedig nálunk rendesen 3 méternél nagyobbra és változó magasságokra kell a vizet emelni, ugy hogy a vetőkereket ezen korlátolt alkalmazhatósága és fennti hibái miatt hazai viszonyaink között csak kivételes esetekben ajánlhatom. Marad tehát, mint nálunk a gyakorlatban lecsapolási czélokra egyedül alkalmazható vizemelőgép, a körszivattyu. Ezen gépnek a fenti két géphez viszonyitva csak egy hátránya van; és pedig az, hogy mig a vetőkerekek hatásfoka pontos felállításnál О70, a szívó-nyomó szivattyúké 0'80, sőt 0'90-re is emelkedhetett, addig a körszivattyuk hatásfoka gyakorlatban ritkán lépi tul 0'60-at, de nagy átlagban mondhatni, hogy a hatásfok 0'50-et tett ki. Ebből látható, hogy a körszivattyuk üzeme nem a leggazdaságossabb. Ha azonban tekintjük azt, hogy a szivattyú-telepek üzeme évenkint csak a legritkább esetekben tart tovább egy hónapnál, sőt a legtöbb esetben, . különösen akkor, mikor a vizemelésen kivül szabad lefolyás is van, csupán 10—15 napra szorítkozik, akkor azon következtetésre kell jutnunk, hogy a telepek berendezésénél különösen a befektetési tőkének csökkentésére kell igyekeznünk, habár az az üzem drágulásával is járna. A körszivattyu pedig tényleg a legolcsóbb vizemelőgép, amennyiben beszerzési árával aránylag a legtöbb vízszállítási képességgel bir. Bátran állitható, hogy egyenlő vizmenynyiséget véve alapul, a körszivattyu beszerzési ára ugy viszonylik a vízikerekéhez és szívó-nyomó szivattyúéhoz mint 1 : 2-höz és 1 : 4-hez. Bendkivüli előnye továbbá az, hogy üzem közben a rendes olajozáson kivül semmiféle szolgálatot nem igényel és évek hosszú során át tatarozásra nem szorul, ugy hogy a gépkezelő részéről semmi gondosság vagy szakértelem nem igényeltetik. A körszivattyu továbbá a lecsapolásoknál előfordulható bármily nagy és változó emelési magasságoknál alkalmas. A körszivattyuk a motorok által minden közbeigtatott gépezetek kizárásával, egyszerűen szilvágy kötél áttétellel közvetlen hajthatók, sőt a szivattyú tengelye és a gőzgép főtengelye egyesithetők is, miáltal minden felesleges erőpazarlás ki van zárva. Végre nagy előnye a körszivattyuval való vizemelési berendezésnek az, hogy nagy és költséges műépitmények nem szükségesek. Mindezen felsorolt érveket mérlegelve, határozottan azon következtetésekre jutunk, hogy hazai lecsapolásainknál vizemelő gép gyanánt a körszivattyut használjuk. A körszivattyuk által eszközölt vizemeléseknél már most a kiemelt vizek elvezetésére való tekintettel három esetet különböztetünk meg és