Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek

177 segélyével űzte a halászatot. Az általak fizetett bérösszeg, а természetbeni járandóságoktól eltekintve 19.162 frtra rug, mig ezelőtt ötével 16.690 frtot tett ki. A kifogott halak mennyiségére nézve gyűjtött statistikai adatok, összeredményül 3756 q. adnak, de amely adat a valóságnak azért is mögötte marad, mert a helyi fogyasztás kipuhatolására a balatonmenti községkben szétküldött kérdőivek közül csakis a fele érkezett vissza. A társulat tagjai, tisztikara és a hatósági közegek által gyakorolt szigorú ellenőrzés következtében 29 följelentés, illetőleg birságolás történt halászati kihágások miatt, a minek következtében 104 egyén 1063 frtra terjedő bírsággal lett sújtva. Az ellenőrzést még hatályosabbá teendő, a társulat a legközelebbi tilalmi időszak tartamára 40 partőrnek felállítását vette czélba. A halak szaporodását előmozdítandó, az ivásra alkalmas helyeket a társulat bérbe venni szándékozik, hogy azokon állandó tilalmat léptethessen életbe. A Kis-Balatont már is megszerezte, a többiekre ellenben tárgyalásokat indított. Végül nagyobb mennyiségű, kellőleg megerősödött pontyivadéknak szabadon bocsátását is elhatározta, a melyeket tagjaitól kiván beszerezni, erre nézve előre megállapított árért. A Velenczei tavi halászati társulat nagy mértékben küzd még mindig a kezdet nehézségeivel, miért működése számbavehető módon alig is nyilvánul. Nagy baj, hogy a tagok jó részének érdeklődése vajmi csekély, ami az ügy iránti melegebben érdeklődők tevékenységét is nagyban lankasztja; ezekkel szemben alig lesz elkerülhető, hogy a hatóság szerezzen érvényt a társulat jogainak, mert csak igy lesz képes ez törvényszerű feladatának teljesítésére. Társulatok alakulására nézve folyamatban lévő hatósági eljárások közül a lefolyt évben kettő lett befejezve. Az egyik Pozsonyvármegyében a Barina patakon, a másik Baranyában a Kopácsi-tó néven ismert területen. Mindkettőnél oly magán természetű okok merültek fel, amelyek a szétdarabolt halászati területek egyesitését és megfelelő hasznosítását társulat alakulása nélkül is lehetségessé tették, és mivel az érdekeltek erre nézve kifejezett közös óhaja mellett a halászat igényei is kielégíthetők voltak: a halászati jognak mindkét esetben szabad kézből való bérbeadását javasoltam. Halászati társulatokról szólva, nem vélem feleslegesnek, azoknak a halászat reorganizácziójára nézve birt nagy jelentőségét ez alkalommal is különösen hangsúlyozni. Tekintsünk körül, s mindenütt azt látjuk, hogy a külföldön elért legszebb eredmények, főleg ily intézménynek köszönhetők. Csak akkor lehet igazán sikert remélnünk, ha egy halasviz sem nélkülözi többé azon érdekképviseletet, mely a helyesen szervezett társulatok által a halászati ügyekre nézve biztosítva van. Ezen okból szükséges a társulatoknak mielőbb leendő szervezése. De mert a tapasztalás ezekre nézve is megmutatta, hogy csak akkor lehetnek üdvös hatásúak, ha élükön az ügy iránt melegen érdeklődő értelmes, tevékeny és kellő mozgékonysággal biró egyé12