Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek

175 anyagi veszteség. Az akkori nagy hideg következtében képződött tartós jég alatt ugyanis, kiváltképpen a csekélyebb mélységű vizekben, óriási halmenynyiség ment tönkre országszerte. Eme vizek közül nem egy teljesen elnéptelenedett, úgyannyira, hogy csak több évre terjedő szorgalmas munka és kimélet mellett lesz lehetséges azok halállományát az eredeti állapotra juttatni. A jelenség fizikai oka, — mellőzve a messzire terjedő részleteket — voltaképpen a vizben levő levegő megromlására, illetőleg az oxigénium hiányára vezethető vissza; tehát a baj biztos orvoslását az álló viznek és avval együtt a levegőnek felujulásában kell keresnünk, a mi legsikeresebben valamely élővíznek állandó bevezetése által eszközölhető. Ennek tudatában ott, hol a fizikai lehetőségen kivül a kivitellel járó költségek jövedelmezőségeinek feltételei is meg voltak, tőlem telhetőleg törekedtem segitséget nyújtani. Mellőzve az ezen irányban foganatositott kisebb terveket és munkákat a Velenczei tóra nézve készitettett emlitem fel, de a melyet az érdekelt tulajdonosok többsége a szükséges befektetési költségek és némely fontosabbnak vélt magánérdekekre tekintettel nem fogadott el. Mivel a tó alakulása, természete és vízviszonyai miatt igen könnyen ismétlődhetik a halak kifagyása, csak sajnálni lehet, hogy az érdekeltség a halászat jövőjét a pillanatnyi haszonért feláldozza. Sorrend szerint a most tárgyalt eseményt követte ez éjjeli halászati tilalomnak ugyenezen év folyamán történt ujabbi szabályozása. Az a körülmény, hogy halászati ipart űzők munkájúknál a hűvösebb éjjeli időszakot nem nélkülözhetik, az erre nézve lenállott rendelkezések kiegészítését és a kérdés ujabbi szabályozását tették szükségessé. A helyi hatóságokkal folytatott tárgyalások alapján az éjjeli halászatra vonatkozó tilalom hatálya megszüntetve lett, és ez időszerint megszüntetve van: a Duna, Dráva, Morva és Mura folyókon, a Balaton és Fertő-tavakon, a Ferenczcsatornán, azok egész kiterjedésére ; továbbá a Rábán, Győr sz. kir. vár. s határán belül ; a Maroson Arad és Hunyadvármegye közös határától befelé ; a Tiszán a Szamos torkolatától és a Temesen a Berzava csatornától fogva lefelé. Ezen kérdésnél, az érdekeltek kétségkívül jogos igénye mellett a halászati ékdekek megóvása is lehetőleg figyelembe vétetett, amennyiben a tilalom csakis az év bizonyos részén lett megszüntetve, mert ápril 1-től junius 15-ig terjedő időszakban, amikor ugyanis a gazdaságilag legfontosabb halfajok túlnyomó többségének ivási ideje esni szokott, a tilalom jövőben is változatlanul fenlartandó. Tárgyánál fogva összefügg e kérdéssel, tehát itt lesz helyén felemiileni a Dráván és a Dunának, Drávafoktól Orsováig terjedő szakaszán, a törvény tilalmi rendelkezéseinek teljes felfüggesztésével teremtett kivételes helyzetet. A törvényen kivüli emez állapot még ma is fennáll, és jóllehet azzal egyidejűleg részünkről meg lett inditva az eljárás arra nézve, hogy az érdekelt