Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek

169 leg ott megy el egyrésze a talajvíznek, ugy avval lehetne segitni, ha a szűrő kutak felett 200 mtrrel egy ujabb szűrő cső lenne fektetve a Schewis medrébe. Másodszor, ha nem ott a hiba, ugy a szélső szűrő kutakkal kellene egy-egy szűrő csövet vezetni a patak alatt húzódó talajvizek felfogása czéljából. Minthogy igy azonban csak kevés viz összegyüjthetésére lehet kilátás, harmadszor ajánltatotí, hogy vizszükség esetén a szűrő kutak közelében egy kis homok szürőtelep legyen épitve és arra a Trinkbachból legyen a viz eresztve és szűrés után a tiszta viz a főcsövön jusson a víztartóba. Időleges szűréssel mindig képes lesz a város pótolni a talajvizet oly mennyiségben, mint az szükséges, viszont amint emelkedik a talajvíz szolgáltatás, abba hagyható lesz a szűrés. Továbbá ajánlatba lett hozva a víztartót 1500 köbmtr. űrtartalom helyett csak 1200 köbmtr. nagyra épitni. Jelenleg átalános szokás kisebb városok víztartóit a napi fogyasztással egyenlőre venni fel, midőn pedig Salbach a napi fogyasztást csak 1200 köbmtre becsülte, szükségtelennek mutatkozik a víztartót nagyobbra tervezni. De egy más fontos ok is szól a víztartó kisebbre vétele mellett ; a gyűjtő berendezésnél nyert víz bacterium tartalma úgyis elég magas és ha ily viz hosszabb ideig fog magas hőmérséklet mellett a víztartóban vesztegelni, félni lehet, hogy a bacterium tartalom meg nem engedhető magas számot érne el. Végül szükségesnek találtatott a vízvezeték kiépítéséhez részletes építési feltétel füzeteket dolgozni ki, hogy a mű kivitele teljesen solid megállapodások alapján történjen. Sőt ép ezen szempontból ajánlva lett a nyilvános árlejtés feltételei közé felvenni, miszerint a kivitelt teljesítő vállalat 2—3 évig köteles legyen a vizvezeték kezelését bizonyos évi összegért átvenni és az ez idő alatt előforduló üzemzavarokat, javításokat saját költségén eszközölni. 5. Segesvár vizzel való ellátása ügyében dr. Koch kolozsvári egyetemi tanár tanulmányozta a város környékének vízrajzi viszonyait Véleményében utalt arra, hogy az u. n. galtbergi forrás és a Ilasselgraben forrásai képesek lennének a várost ellátni elegendő vizzel. A mult őszszel tartott helyszínelés idejében nagy szárazság alkalmával a galtbergi forrás csak 120 hektolitert adott 24 órában a hasselgrabeni források pedig teljesen ki voltak apadva. Ezekkel szemben a város valószínű vízfogyasztása 12.000 lakost véve fel 50 liter fejenkinti fogyasztással számban 600 köbméterre becsülhető. Kifejtetett továbbá a műszaki véleményben, hogy ily mennyiségű vizet a nevezett forrásoknál a kedvezőtlen geologiai viszonyok miatt semmiféle technikai berendezés mellett sem lehet nyerni. Igy nincs más hátra, mint a vizbeszerzéssel a Küküllő völgyre támaszkodni és annak talajvizét felhasználni, bár általánosan állíttatik, hogy a Küküllő völgy talajvizei igen magas keménységgel birnak. A tul kemény vizek azonban