Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)
Az országos vizépítészeti és talajjavitó hivatal 1891. évi jelentése
126 elvégezte a Balatonba ömlő Zala folyónál, a Balaton taván és a Sió-Kapos, Sárvíz csatornákban. Az összegyűjtött adatok alapján ezekre nézve javaslatokat készített; a melyek szerint a következő vizmérczék fognak az állam által fentartatni és mint elsőrendüek kezeltetni: A Z a 1 a folyón : Zala-Apátiban. A Balaton taván: Keszthely, Boglár, Révfülöp és Kenesénél. A S i ó csatornában : Pálfánál. A S ár viz csatornában: Vajtánál. Ezenkívül mint elsőrendű társulati vizmércze fog kezeltetni: A Balaton taván : Siófoknál. A Kapós csatornában : Kurdnál. A Sárvíz csatornában : Sár-Szt.-Mihályon, és Agárdon. Folytatta továbbá a vízrajzi osztály: a Tisza folyó mederalakulásának nyilvántartására szolgáló müveleteket, névszerint: A tiszamenti hullámtért előtüntető katasteri térképek reámbulálását — két katasteri helyszínelő s felmérési felügyelőség közreműködésével — az összes reámbulálásnak 30%-kát teljesítette ez évben, ugy, hogy a következő 1892-ik évre a munkának még 29%-ka maradt hátra. A közvetlen vízsebesség méréseket szintén folytatta, még pedig ez évben a Szamoson 1, a Tiszán В és a Bodrogon 1, összesen 5 helyen, végrehajtván ez alkalommal 86 fenékig érő teljes mérést, 4 fölszini és 4 integráló mérést, összesen 97 különböző vízállásnál. Az 1891-ki sebességmérésekkel együtt most már összesen 560 különböző vízállásnál mérte meg a vízrajzi osztály a víz sebességét ; a melyek számra nézve már nagyon elegendők volnának a Tisza folyó víztömegének meghatározásához, de mivel a felső tiszai sebességmérések megkezdése óta a Tisza felső szakaszán nem voltak maximális vizek és ezek megmérése nélkül nem állapitható meg kellő biztosságai a másodperczenkinti vizemésztés tömegvonalának legfontosabb maximális része, azért a Tisza felső szakaszán a sebességméréseket szükséges mindaddig tovább folytatni, míg a maximális, vagy legalább az azt megközelítő vízállásoknál is meg nem lesz mérve a viz sebessége. Miután a Tisza meder alakulásának nyilvántartásához szükséges keresztszelvények állandó megjelölésére szolgáló szelvénykövek a mult években már elhelyeztettek és tengerszin feletti magasságaik megállapillattak: a vízrajzi osztály 1891-ben teljes erejével hozzáfogott a Tisza medrének és hullámterének keresztszelvényezéséhez, a mit sikerült is ez évben az egész Tiszán befejeznie, a midőn a Tiszának Ti^za-Ujlak— Titel közötti vonalán 744 kilométer hosszúságban fölvett 300 teljes szelvényt töltéstől-töltésig terjedőt, és 658 mederszelvényt, összesen 958-at, úgyhogy a Tisza medrének jelen állapota átlag minden 775 méterben föl van véve.
