Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az országos vizépítészeti és talajjavitó hivatal 1891. évi jelentése

117 valamint a hatósági eljárások is a sorrend szerint kénytelenek bizonyos halasztást eltűrni. A hátralékos talajjavitási tervezetek és munkálatokat összeállítván, kitűnt, hogy 458 folyamodó 850.556 holdnyi talajjavítással, és 128 folyamodó ismeretlen terjedelmű javítandó területtel maradt a jövő évekre, valamint a vízhasználati jogok megkezdett igazolásából is még mintegy 7800 megkezdett ügy várja sor szerinti elintézését. Ezen nagy mennyiségű hátralékok indítottak bennünket arra, hogy a mérnöki személyzet szaporítását ismételten kérjük Nagyméltóságodtól. Ha ugyanis arra a helyes álláspontra helyezkedünk, hogy első sorban azok a közgazdasági ágak és intézmények karolandók fel és fejlesztendők az állam által, melyeknek haszna legnagyobb és közvetetlen jelentkezik: akkor kétségen kivül áll, bogy e tekintetben a talajjavítások kiváló figyelmet érdemelnek. Egyrészt oly kevés költséggel, oly nagy területeket semmiféle más uton nem szerezhetünk meg az okszerűbb mezőgazdaságnak, másrészről a hatás oly gyorsan, oly rohamosan sehol sem jelentkezik, mint épen itt. Ha arra az álláspontra állunk is, hogy a kultúrmérnöki intézmény egyedül a talajjavítások szolgálatára van hivatva, pedig mint kimutattuk a vízjogi törvény végrehajtása idejének legalább is felét veszi igénybe, mégis egyszerű számításból kitűnik, hogy az államnak egy katasteri hold javítása nem kerül többe 3 frtnál, illetőleg 1 frt 50 krnál. Absolut véve pedig 30—40.000 katasteri hold évi javítása 100—120.000 frtnál. Kétségen kivül áll, hogy semmi más munkálattal nem lehetne ily területet a mezőgazdaság számára megnyerni vagy hasznosítani. Nem kívánunk szoros összehasonlítást tenni oly dolgok között, melyek elvégzése külön feladatát képezi az államnak : de mégis reá kell mutatnunk, hogy, mig aránylag ily kevés költséggel a kultúrmérnöki intézmény közvetítésével oly nagy területeket javíthatunk, addig a folyószabályozásoknál hasonló összeggel legfeljebb néhány kilométernyi portbiztositást hajthatunk végre. Ha tehát valahol, első sorban a talajjavításoknál nem szabad fukarkodnunk, mert különben a helyes sorrend ellen vétünk, és nem ott dolgozunk, ahol azt az országos szempontok, az adóalap biztosítása és növelése első sorban megkövetelné. A talajjavitási hitel igénybevételét szabályozó 1889. évi XXX. sz. t. cz. végrehajtásához a megfelelő utasítások és rendeletek csak az 189 L-ík év végén jelentek meg és a mennyiben e téren az eljárások igen hosszadalmasak; még nem hivatkozhatunk említésre méltó körülményekre. A kerületi kultúrmérnöki hivataloknak 1891. évi működéséről röviden áttekinthető képet a mellékelt I. sz. táblázat nyújt.