Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

tulajdonítom. Tulajdonítom először annak, hogy a hullámtér szabályozása, vagy rendezése, lényegesen más szempont alá esik a felső Tiszán, mint a közép Tiszán és mint az alsó Tiszán. (Igaz, ugy van !) Hogy ha tehát a t. műszaki tanács egyik másik tagja felszólalt és észrevételét a felső Tiszára tekintettel tette meg, mig a másik tag az alsó-tiszai viszonyokra volt tekintettel, akkor a dolgot szorosan el kell különiteni. A kérdést tekintve azután, ha ugyanazon szakaszt vesszük is tekintetbe, vagyis ha például csak az alsó Tiszáról beszélünk, amint látom arra nézve is, hogy a hullámtérnek mely részére terjedjen ki a rendezés, meglehetősen eltérő nézetek forognak fenn. Igy nevezetesen, hogy sorban menjek a közmunka és közlekedési ministeriumnak egy, az előterjesztés 86-ik lapján idézett rendelete szerint, a szabad hullámtérnek adandó szélesség a Tisza különböző pontjain, külömböző szélesség mellett egyformán lett megállapítva. Az van mondva, hogy a Szamos torkolatától 140, innen Csapig 250, mig Szegedtől Titelig 500 méter a szélesség. A 86-ik lapon pedig azt mondja az előterjesztés, hogy a hullámtér rendezését esetről esetre, a folyónál fennálló viszonyok szerint kell eldönteni, vagyis más szóval a művelési módok csak ott és oly mértékben szabályozandók, amennyiben a viz lefolyási viszonyok megengedik. Ugy látszik a vizépitészeti hivatalnak ez a felfogása a dologról. Klimm Mihály t. tagtársunk azt mondja felszólalásában, hogy ő mindazt, ami a hullámtérre nézve történik, hasznos és üdvös dolognak tartja. Én ezekkel szemben bátor vagyok azon szerény nézetemet kifejezni, hogy az itt emiitettek közül egyik sem az az álláspont a melyben én meg tudnék nyugodni. Legelőször is azt kell kifejeznem, hogy tapasztalásom szerint, ha valaki például azt mondaná, hogy Csongrád és Szeged közt a Tiszát mindenütt 400 m. szélességre meg kell tisztítani minden cserjétől és fától tekintet nélkül egyéb viszonyokra és hasonlókép kell eljárni Szegedtől Titelig: az határozottan több kárt mint hasznot csinálna. Hasonlókép nem osztozom Klimm tagtársunk felszólalásában ami azt illeti, hogy mind az ami a hullámtér megtisztítására történik, hasznos dolog volna. A ki a tiszai viszonyokat figyelemmel kiséri a közép Tiszán, de különösen az alsó Tiszán, az tudja, hogy ahol a hullámtér némileg szélesebb, ott a hullámtéren jóformán semmi lefolyás nincs ; a viz ha folyik is rendkívül csekély sebességgel folyik. És minthogy általánosságban a hullámterek magassága körülbelül 4 — 5 m. között 0 felett változik, néhol még magasabb 7—1

LI

2 m., bár 8 méteres árvíznél az a vízoszlop, mely a hullámtéren van már nagyon csekély t. i. 2 — 3 m., ha hozzá tesszük, hogy a folyó sebessége jóformán semmi, akkor a vizemésztés szempontjából a hullámtérnek alárendelt szerepe van. Sokkal nagyobb szerepe van a vizraktározás szempontjából ; azonban közönyös az, hogy be van-e ültetve, vagy nincs. Mind ezeknél fogva én azon nézetben vagyok, hogy a kérdést ily általánosságban principialiter eldönteni nem lehet. Meg kell határozni, hogy hol lehető egyáltalában még a hullámtérben vízlefolyás ? és ahol lehetséges meg kell tisztítani a hullámtért a fáktól és cserjéktől ; de csak oly szélességben, hogy a töltések védelmére még egy elég széles bokrokkal és fákkal benőtt szallag maradjon. Ha ezt a két dolgot tekintetbe vesszük, eo ipso ki van zárva, hogy általános szélességet állapítsunk meg az egész hullámtérre nézve. Ennélfogva nekem az a vélekedésem, hogy ezt a kérdést kielégítően meg-