Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)
A) A Tiszaszabályozás folytatása
— 47 — megóvassanak. Midőn ezt javaslatba hozom, magam is gondoltam arra, hogy oly messzemenő meder-összeszoritásokat s más meder szabályozásokat, melyek a folyónak fenekén előre görgetett hordalék elhordását siettetik, én sem helyeselnék. Azoktól lehetőleg óvakodni kell. Ezt mintegy rektifikálásául annak, — a mit Kvassay ur ő nagysága mondott reám vonatkozólag, — bátor voltam megjegyezni és részemről kénytelen vagyok ezt a momentumot továbbra is nagyon fontosnak tartani és véleményemet fentartani. Ennek kapcsán lehetetlen, hogy bizonyos tekintetben ne reflektáljak néhány szóval Kvassay ur ő nagyságának az alsó Tiszára és a vele kapcsolatos Dunára vonatkozólag mondott szavaira, a mennyiben nézeteink némileg eltérnek. A jelen előterjesztésben különös hangsúlyozással van mondva, hogy a Tiszának Török-Becse alatti szakasza vizlefolyási szempontból annyira jó, hogy azt az egész Tiszára nézve mintegy mintául lehetne felállítani és épen azért a javaslat szerint a vízlefolyás szempontjából ott nincsen szükség semmi teendőre, legfölebb hajózási szempontok lehetnek azok, melyek az államra nézve a mederrendezést szükségessé teszik. E körülmény az által van indokolva, s ő nagysága is leginkább azzal indokolta, hogy Titelnél s Török-Becsénél a legkisebb vízállás csak 6 30, illetőleg 6'50, holott Szegeden 8'5. Erre nézve először is azt jegyzem meg, hogy a szegedi vízállásban természetesen kifejezésre jut a Tisza ármentesitésének eredménye. Ez az én felfogásom szerint nem a Tiszának a Dunától befolyásolt szakaszán érvényesül, hanem egy magasabb pontján. Ebből tehát, hogy ott annyi a viz, mig itt 8.50, szerintem nem következik az, hogy a Dunánál semmi munkára szükség nincsen, hanem csak az, hogy azon a szakaszon, hol a Tisza vizének összefolyása az árvízszint emeli, a vizszinek magasabbra emeltettek, mint ott, a hol a Dunának van legnagyobb befolyása. A mi azt illeti, hogy 6 x/ 2 mennyivel kedvezőbb mint 8 l/ 2, kénytelen vagyok elfogadni, hogy bizonyos mértékig az abból levont következtetések is állanak. Ez azonban a viz játékát fejezi ki és az, a mivel nekünk küzdeni kell a töltések ellen, nemcsak a víz felszíne által, hanem a part természetes magassága által is van meghatározva. Szegednél s a Szeged alatti szakaszon az iszaposodás folytán majdnem a 6 métert megközelítette a Tisza partja. Az alsó Tiszán átlag 4 méter lehet a partnak magassága ; tehát azt a vízmagasságot a felső szakaszok vízmagasságához képest megközelítőnek mondhatni, de azzal szemben az alsó szakasz tagadhatatlanul bizonyos előnyben van. Az a körülmény, hogy víz játéka ott kisebb, még nem bizonyítja, hogy ott a mederrendezésre szükség nincsen. A második, a mi látszólag talán szintén hatalmas argumentum, hogy a Török-Becse alatti szakaszon a Tiszának igen tekintélyes árvizszinesése volna, ott tehát nem szükséges a medret javítani, szerintem talán épen fordított következtetésre jogosít. Azt tudjuk, hogy bizonyos vízmagasság levezetésénél, ha a szelvény szük, meredekebb esés áll elő ; ha pedig bővebb, akkor kisebb esés támad. De az is figyelembe veendő, hogy a meredekebb esés nem szabályos egyenletes vonal, hanem meg van törve, meredekebb s enyhébb szakaszokkal, vagyis bizonyos lépcsők vannak benne, melyek tanujelei a rendetlenségnek. Én azt hiszem, hogy ha ezen alsó szakaszon a Tisza medre kellő levezető képességgel birna, akkor ott kisebb esés állana elő és ez volna reám nézve megnyugtató abban a a tekintetben, hogy ott a vízszint tovább sülyeszteni nem lehet. Ennek
