Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

részletekben lehetnek és lesznek is észrevételek, de általánosságban csak ajánlhatom a t. tanácsnak, hogy fogadja el a tárgyalás alapjául azon elveket, a melyek itt le vannak rakva. Ez az előterjesztés nem nélkülözi a magasabb szempontokat és ez a fő. Utóvégre magában az, hogy programmot állapit meg és a folyót, mint egészet tekinti, elég garantia arra, hogy a mi történni fog, legyen az sok vagy kevés, mint egy czél felé fog irányulni, és ez a körülmény remélni engedi, hogy a részletekben a helyes utat meg fogjuk találni ; ott is, ahol differencziák mutatkoznak, ki fogunk egyezhetni. Én tökéletesen helyeslem azt a programmot, hogy a rendszeres vizlefolyási viszonyok támogatására kell a fősúlyt helyezni, és örömmel vettem észre, hogy valóban ez terveztetik. Hiszen az egész folyószabályozás titka az, hogy rendszeres vizlefolyási viszonyok hozassanak létre. A többi magától jön. Arra, a mit Maiina t. tagtárs ur emiitett, hogy t. i. ki fizesse ezt meg ? én nem terjeszkedhetem ki, mert én főkép első sorban a tudományos szempontból tekintem hivatásomnál fogva a munkálatokat és kijelentem, hogy szerencsésnek érzem magamat, a munkálatokat olyanoknak találni, melyek a tudományos követelményeknek igen is megfelelnek. Nagyon helyesen mondja az előterjesztés, hogy a súlyosabb helyzetben levő középső és alsó szakaszon kell siettetni a munkát, mig a felső szakaszon csak azon munkálatokat kell végrehajtani, melyeket lokális sürgős szükség követel. Azt is helyeslem, hogy túlságos felforgatásokba a munkálat nem megy bele, hanem valóban mçfgmarad azon irány mellett, mely mellett ma folyókat szabályozni egyedül lehet, illetőleg olyan folyót, mint a Tisza, szabályozni kell. Egyre már most óhajtanék rámutatni a részleteknél, a mennyiben az elvi jelentőségű részletnek látszik lenni előttem, t. i. a tározásra egy kissé nagyobb súlyt fektet a munkálat és a meglevő nyilt hullámterek с további nyitva hagyása szerintem nem egészen illik abba a tudományos szempontból követett programmba, melyet a munkálat megjelöl. A fősuly az egészben a munkák egymásutánjára van helyezve és ez az egymásután igen czélszerüen, bölcsen és átgondoltan van megállapítva, nagy tudományra és igazi képességre mutat. Azért ismételhetem, hogy részemről azt a tárgyalás alapjául ugy, a mint van, elfogadom, fentartva magamnak, hogy egyik-másik részletre nézve majd megjegyzéseket tehessek. Bethlen András gróf, földmivelésügyi m. kir. miniszter: Miután a tárgyhoz általánosságban hozzászólni nem kiván senki, az általános vitát berekesztettnek nyilvánítom és annak alapján konstatálom, hogy a t. tanács tagjai az előterjesztést általánosságban a tárgyalás alapjául elfogadják. — Felkérem már most Péch osztálytanácsos urat, legyen szives az átvágásokra vonatkozólag bevezető előadását megtartani. Pécli József osztálytanácsos : Mielőtt a tiszai átvágások tárgyalásába bocsátkoznánk, röviden elősorolom a kezeink közt levő füzetből azokat a főbb mozzanatokat, a melyek a szabályozás megkezdése óta az átvágások körül fölmerültek. A Tisza-szabályozás megkezdésekor lit átvágás kiásása volt megállapítva, a melyekkel a Tisza eredeti hossza — Tisza-Ujlaktól a Dunáig — 1212 kilométerről 729 kilométerre fogyott, vagyis: 483 kilométerrel rövidült meg. Ezen átvágások legnagyobb része az 184G —1867 évek közti idő-