Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 10 — tettein, a művelet nem fejti ki eléggé határozottan és a gyakorlat csakugyan a mellett bizonyít, hogy e szépen kifejtett elvek nem fognak bennünket megnyugtatni arra nézve, hogy azok tényleg végre is legyenek hajtva, mert ámbár maga à müvelet kimondja, hogy az eddig nyílt árterek elenyésztése meg nem engedhető, mégis azt látjuk abból a műveletből, hogy ujabban megint alakult egy társulat, az úgynevezett szelevényi társulat, sőt továbbra is van bizonyos előrelátás a műveletben, a menynyiben azt mondja ki, hogy szintén az árviz emelése szempontjából a Szamos-szabályozás nincs megengedve. De az érdekelt társulatoknak bizonyos mértékben elő vannak készitve arra, hogy az ottani talaj gazdasági értékesítése, vagy bármily más czimen az is be fog következni, hogy a Szamos is ármentesitve lesz és akkor majd természetesen a töltéseket emelni kell. Én legalább ugy értelmezem azt a körülményt, a mely itt a 25. lapon meg van említve és mely kilátásba helyezi, hogy a felső, TiszaFüred feletti szakaszon a töltések nem érték el azt a magasságmértéket, a melyet az alsó szakaszon a vizlefolyási viszonyok javításával elérni akarnak ; szóval azt szintén nem látom elég határozottan keresztülvive, a mit a müvelet igen helyesen felemlít, hogy most már végre minden további ármentesitéstől tartózkodjunk és hogy a Szamosnál csakugyan elő van készitve, azt abból is következtetem, mert most a Szamos átvágása is egész világosan megengedhetőnek jeleztetik. Ezekben voltam bátor néhány szerény megjegyzéssel kifejezésre juttatni azon aggodalmaimat, hogy a jelen műveletben igen szépen kifejezett üdvös elvek nem fognak érvényre juthatni azért, mert a tervezett müveleteknél nem kizárólag a műszaki momentumok, hanem egyéb tekintetek is figyelembe voltak véve. Azért én újból kérem a t. tanácsot, méltóztassék hozandó véleményében, mint imént javasoltam, határozottan kifejezni azt, hogy a vizlefolyási viszonyok javitása szempontjából szükséges munkák az állam feladatát képezik, továbbá, hogy a mennyire csak lehet, oda kell törekedni, hogy minden oly művelet, mely a hordalékviszonyokat ronthatná, vagy a felső vizek lezudulását előmozdíthatná, mellőztessék. Hieronymi Károly országgyűlési képviselő : Nméltóságu elnök ur ! T. tanács ! Nagyméltóságod felhívott bennünket, hogy az itt előttünk fekvő előterjesztéshez általánosságban szóljunk hozzá. Az orsz. vízépítési hivatal főnöke Kvassay ministeri osztálytanácsos ur szintén egész általánosságban vázolta azt a programmot, melyet a ministerium követni szándékozik. Én Nagyméltóságodnak a felhívásához tartom magamat és szintén általánosságban akarok a kérdéshez hozzászólani. Szükségesnek tartom ezt az álláspontomat jelezni és azért nem akarok most reflektálni azokra, miket az előttem szóló műszaki tanácstag ur elmondott, hanem fentartom magamnak, azokra az igen érdekes mozzanatokra a részletes vita és megbeszélések alkalmával visszatérni. A mi már most általánosságban legelőször a fenforgó tárgyakat illeti, azt tartom, hogy az összes érdekeltség nagy köszönettel tartozik a ministeriumnak azért, hogy több esztendőre megállapítja a tiszaszabályozási munkák programmját, hogy ezen program m megismertetésére oly bő alkalmat nyújtott és hogy azt velünk mindnyájunkkal a vitát hetekkel megelőzőleg közölni méltóztatott és hogy ezen előterjesztést magát is akként készíttette el, hogy abban korábbi kormányi előterjesztésekre, nevezetesen a szintén hasonlókép meglehetős bő 1880-iki előterjesztésre folytonos vonatkozás történik, a mely a dolog természete szerint az összehasonlítást és a történeti fejlődés megfigyelését tetemesen megkönnyíti. (Helyeslés.)