Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

_ 7 — szerint valamely módot kellene találni, liogy garantiát nyújtson, hogy a mederrendezési munkák és az ezekkel kapcsolatos egyéb, a vizlefolyási viszonyok javítását czélzó munkák végre is hajtassanak. En e garantiát abban találom, ha a t. tanács méltóztatnék kimondani határozatával azt, természetesen reflektálva annak fontosságára, hogy a tiszamenti vizlefolyási viszonyok javítására czélzó minden munka, beleértve azokat is, melyek nemcsak a mederrendezéshez tartoznak, hanem a hordalékviszonyok javítására vannak irányozva és azután a felső vizek lezudulásának megakadályozására szolgálnak, szóval minden, a vizlefolyási viszonyok javítására és kedvezőbbé tételére szolgáló munkák, az állam feladatát képezik. Ha szerény javaslatomat, melyet majd határozati javaslat alakjában is leszek bátor a tanácskozás végén benyújtani, figyelembe méltóztatik venni ; azt a megjegyzésemet, hogy az egyes felállított igen helyes elvek nem jutottak egészen határozottan és minden látszólagos ellenmondás nélkül ezen operatumban kifejezésre, némileg indokolnom is kell, azért legyen szabad röviden rámutatni arra, hogy némely esetben csakugyan az igen helyes elvek, mint épen emiitettem, bizonyos momentumok által zavarba hozattak és igy nem jutottak egészen kifejezésre. Általános szempontból ugyanis a Tiszaszabályozás kérdésének elbírálásánál körülbelül három momentum, a mire különösen súlyt kell helyeznünk. Ezek a többek közt először is az esési viszonyok sajátságai és hiányosságai, másodszor a Tiszánál igen káros, hogy rendkívül nagy a lebegő hordalékmennyiség és harmadszor a hullámterek kérdése. Az átmetszések kiképzése oly módon van tervezve, a mely csakugyan a legalkalmasabb az esési viszonyok kedvezőbbé tételére. Ez az elv tehát az esési viszonyok rendezése szempontjából igen helyesen van kiemelve a műveletben. Önként következnék tehát ebből, hogy annak consequens keresztülvitele is megtalálható. Ez azonban véleményem szerint nem egészen sikerült. Mert mi az esés elégtelenségének a legnagyobb hátránya? Az, hogy a Tisza medrében a lezúduló árvizek nem tudnak elég gyorsan onnan eltávozni, szóval, a Tiszánál, hogy ugy mondjam, a meder kiürülése igen nehezen megy végbe, tehát annak a már oda betóduló viznek továbbítására, szerintem, épen mégis az esési viszonyok kiegyenlítése szempontjából, nagy suly fektetendő és ugy találom, hogy e műveletben különös hangsulylyal épen az van mondva, hogy a folyó felsőszakaszára a török-becsei és az alsószakasz teljesen irrevelans ; erre a mederrendezési, illetőleg a vizlefolyási viszonyok javítása szempontjából szükség nincs. Hasonlóképen kétségbe vonatik, hogy a Dunatorkolat illető szakaszának megigazitása kedvező lenne a Tisza vizlefolyási viszonyainak javítása szempontjából. Már pedig az egészen szembetűnő dolog, hogy minden folyónál, tehát a Tiszánál is, nagyon fontos az, hogy a folyónak, a mint mondani szokás, élőárja legyen, mert mi sem természetesebb, minthogy ha a recipiensnek vizei kellően lefolytak, ez magára a Tiszára, az ottani vizek kitakaródására is rendkívül nagy fontossággal bir. Különben erre a most felemiitett momentumra még majd részletesen visszatérek a mederrendezési munkálatok tárgyalása alkalmával. Most csak azt akarom felemlíteni, hogy először az esési viszonyok nagy fontossága nem egészen consequenter van tekintetbe véve. A mi már most a hordalékviszonyokat illeti, erre nézve szintén találunk egy pontot, a melyben az van mondva, hogy a felső hordalék