Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)
A) A Tiszaszabályozás folytatása
benyomást tette, mintha bizonyos óvatosságból az egyes elvek azért nem mondattak ki egész határozottan, nehogy -ebből esetleg a kincstárra bizonyos kötelezettség háruljon. Hogy ezt némileg indokoljam, legyen szabad felemlitenem, hogy abban a három rendbeli munkálatban t. i. az átvágások, a meder- és a hullámrendezés czimén előadottakban találtam azt a momentumot, mely mintegy zavarólag hatott arra, hogy a helyesen felállított elvek határozottan érvényre ne jussanak. Kezdem először is az átvágásokkal. Az átvágásokat, mint tudjuk, az állam létesítette; költségeiket tehát a dolog természete szerint az államnak kell viselnie. Itt talán nem is lehet arra gondolni, hogy ennek a nagy terhét bárkire is lehessen hárítani, és jóllehet az operatum igen helyesen hangsúlyozza, hogy az összes teendők legfontosabbika az, és abban kulminál az első és legsürgősebb teendő, hogy az átvágások teljes mederré fejlődjenek, meg is van állapítva, hogy mily arányban kell a felső és alsó szakaszon a bővítési munkákat végrehajtani, mégis azt látjuk, hogy az egyik, az alsó szakaszon létesített átvágások közül, melyek legtöbb bővítést igényelnek, a borjasi átvágásnál, mintegy 1 millió forint költség megtakarítása szempontjából az ajánltatik, hogy csak oly méretben bővíttessék. mint a gyorsabban fejlődő és kevésbé fontos felső átvágások. Azután a mederrendezési munkálatoknál szintén hasonló tendentiát — ha kifejezésem nem erős — találtam. A mennyiben a mederrendezési munkák indokolásában fel van emlitve, hogy a kiásott átvágások megbontották az egyensúlyt a vizállási viszonyokban, a mi azután partomlásokat idézett elő. Az is tudva van, hogy ez a körülmény, t. i. átvágásoknak az a hatása, hogy a mederben bizonyos rendetlenségek állanak elő, a mennyiben nagyobb hordalék jut a folyóba, fokozódni fog akkor, ha az átvágásokat gyorsabb tempóban fogjuk kifejleszteni ; mondom, jóllehet ez tudva van, még sem találjuk azt a konsequentiát kifejezve, hogy mivel az átvágások kibővítése teljesen az állam feladatát képezi, azok kibővítésének és teljes mederré kiképzésének következménye : a romlott medernek jó karba hozatala stb. szintén kizárólag az állam feladatát képezze ; e helyett előtérbe van hozva az, hogy a hullámterek mai értéke és gazdasági kihasználása mellett nem lenne indokolt a partok fixirozásához fogni. Azonkívül az is elő van hozva, hogy ezek a mederrendezések tulajdonképen nem is a vizlefolyási viszonyok javítása szempontjából szükségesek, hanem classificálva vannak és a többek közt nagy suly van helyezve az úgynevezett helyi bajok megszüntetésére. Azt tudjuk, hogy a partok aláomlása mindig bizonyos helyi bajokat is előidéz. Az is kétségtelen, hogy minden mederrendezés utoljára helyi bajokat is illet. De szerintem, ha ezt előtérbe állítjuk, az könnyen arra az értelmezésre szolgáltathat okot, hogy itt az érdekközösséget akarják megállapítani ; és sajátságos is az, hogy a mint a tervezett mederrendezési munkák az előterjesztésben classificálva vannak, bár az illető helyek is meg vannak jelölve, mégis abból az előterjesztésben érintett 101 ilyen mederrendezési munkából 39, tehát a többség van a helyi bajok cziménél felsorolva. Igaz, hogy a 6 millióba kiszámított költségekből csak 1.400,000 forint, vagyis az egésznek circa csak 28°/ 0-a van mint olyan kitüntetve, melynek viseléséhez az érdekeltek is be fognak vonatni. Kérdem azonban, hogy a további tárgyalás közben nem fog-e másutt is feltűnni az, hogy a most szándékba vett mederrendezések jelentékenyebb része épen helyi bajok megszüntetésére van kimutatva, és nem eshetik-e meg az, hogy tán e czimen azután az államról egészen átháritandónak találják a költséget azon helyi bajok megszüntetése czimén a parttulajdonosok nyakára?