Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

Épen ugy nem számitana a reális körülményekkel az a tervező, a ki oly terjedelmű és költségű munkálatokkal lépne fel a Tisza-szabályozás terén, melyeket az állam pénzügyi viszonyai ez idő szerint meg nem bírnak. Ez volt azon két határ, melyek között az országos vizépitészeti hivatalnak okvetlenül mozognia kellett, mihez járul harmadiknak az a körülmény, hogy a Tisza-szabályozás eddigi hatásának és eredményenek megítélésére szolgáló részletes adatok és felvételek nincsenek még abban a stádiumban, hogy azokból a Tisza-szabályozás végleges befejezésére vonatkozó összes és részletes teendőket már most meg lehetne állapítani. Azonban a munkálatoknak a mai módon való folytatása is sok anomáliával járt, mert a költségek csak évről-évre adatván rendelkezésre — azoknak czélszerű beosztása, valamely egységes munkaprogramm megállapítása igen nehézzé vált, eltekintve a csak az utóbbi években rendelkezésre álló 500,000 frtnyi hitel csekélységétől. Ezek az okok s körülmények vezették reá az országos vizépitészeti hivatalt, hogy a Tisza-szabályozás folytatása és kiegészítéseként oly munkálatokat hozzon javaslatba, melyek míg egyrészt okvetetlenül szükségesek, addig másrészt az elfogadott szabályozási rendszer keretén belül semmiféle jövőbeli munkálatoknak útjában nincsenek, sőt azoknak úgyszólván előfeltételét képezik és végül, hogy a Tisza-szabályozásra a legközelebbi jövőben felhasználandó összeg egyszerre állapíttatván meg — lehetségessé válik a munkálatok czélszerű beosztása és minden fennakadástól ment végrehajtása. Egész előterjesztésünknek főeszméje két pontban kulminál : ugyanis először, hogy a Tisza középső és alsó szakaszán az árvizek lefolyása elősegítessék, másodszor, hogy a Tisza felső szakaszán és a mellék folyókon oly munkálatok ne végeztessenek, melyek az árvizek színét a jelenlegihez képest emelnék. Kétségen kívül a Tisza alsó és középső szakaszán az árvizek lefolyását az által segithetnők legjobban elő, hogy magát a folyót mint valami mesterséges csatornát kezeinők, kiegyenlítve az esésbeli helyi változásokat, elenyésztetve ameder szélességében és mélységében előforduló nagyobb eltéréseket ; azonban a gyakorlati vizépitő eme elméleti törekvésekben legtöbbször legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik egyrészt maguknak a folyóknak természeti törvényeinél, mert folyóink nemcsak vizet, hanem nagy tömegű hordalékot is hajtanak medrükben, másrészt azon költségeknél fogva, melyekbe rendszerint ily munkálatok, ily teljesen elméleti csatornázás, kerülnének, mely tehát a szabályozás által elérendő czéllal arányban nem állana. Miért is az országos vizépitészeti hivatal a Tisza-szabályozásnál kitűzött czélt egyelőre eléggé megközelíthetni véli, ha az átvágások anyamederré való kiképeztetésére, a legsürgősebb mederrendezésekre és végül a hullámtéri rendetlenségek eltávolítására a rendelkezésünkre álló eszközökhöz képest a szükséges lépések megtétetnek. Az árvizszin további emelkedésének pedig az által véljük elejét venni, lia a Tisza mellék folyóinak szabályozásánál szorosan ügyelünk arra, hogy azok a főfolyó munkálataival szoros kapcsolatban álljanak. Noha tehát az általunk javaslatba hozott munkálatok és intézkedések elég szűk határok között mozognak, mégis szükségét láttuk annak, hogy előterjesztésünkben necsak ezen kérdésekre terjeszkedjünk ki, hanem lehetőleg hü képét nyujtsuk mindannak, a mi a Tiszaszabályozás terén eddigelé történt, hogy az által a t. tanács ne csupán a felvetett kérdések, hanem az összes viszonyok behatása alatt alkothassa meg Ítéletét. 1*