Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 137 — A Berzavánál s az alibunári mocsárnál tehát ugyanazon torkolati vizszinekkel kell számolni, mint a melyekből kiindulva az előbb ismertetett régi alternativ tervek kiindultak, azon különbséggel csak, hogy az ujabb vizsgálatok a Berzavára nézve a helyzetet még kedvezőtlenebbnek tüntették fel, mintsem azelőtt véltük ; mert kitűnt, hogy a Berzaván nagyobb viztömegek érkeznek le másodperczenként, mint a mennyi az első tervekben számitásba lett véve. — Az ujabbi kutatásokra támaszkodva kimondhatom tehát, hogy nem lenne elégséges a Berzava töltéseinek az előző tervekben javasolt mérettel való felemelése, hanem vagy még magasabbra kellene azokat emelni, vagy gondoskodni kellene a csatorna emésztő képességének kedvezőbbé tételével a vizszin apasztásáról avagy harmadszor, miként a vizügyi kis tanács is elfogadta, a Berzava felső részén, az alsó mély fekvésű medencze érdekében, a raktározási rendszert kell alkalmazni és a víztömeget csökkenteni. Mint negyedik módszer felmerült azon javaslat is, hogy nem lehetne-e miként a Lanka-Birda vizét, ugy a Berzava vizét is Rudna felé egy uj csatornán át terelni a Temesbe, mert az ehhez szükséges vizszin-különbségek rendelkezésre állanak? Ezen módozattól azonban el kellett állani, ugyanazon nyomós okok miatt, melyek műszaki szempontból a Karas csatorna ellen szólnak. Ugyanis a Berzava katlanszerü medenczéjét egy felsőbb fekvésű vonalon keresztül kellett volna metszeni, és igy azon vidékre átvinni a magas vizben rejlő veszedelmet, mely vidék most a Berzava kiszakadó részétől még nem szenved, ez idő szerint mentve van. Ha pedig ezek feje fölött vezetnők az uj csatornát, melynek feneke ugyancsak a talaj magassában feküdnék, ezek ki lennének téve azon veszélynek, melyet a másikról még daczára ennek sem hárítottunk el, tehát egyebet nem tennénk, mint másokra is kiterjesztenénk. — Tanulmányozni kellett tehát a Berzava csatorna, különösen alsó részének, meder bővitését; de itten viszont a talajfurások vezettek azon eredményre, hogy a Berzava medrének bővitése csak igen nagy költségek mellett lehetséges, de még akkor is kétséges, hogy jobb lefolyási viszonyok teremtetnek-e, de az kétségen kivül áll, hogy az alsó szakasz székes-folyó talaja begyürődne a csatornába s meg fogná semmisiteni a szélesebb csatornát, vagy annak fejlődését annyira veszélyeztetné, hogy a Berzava vidékének biztosítása szempontjából, ha már a vizszinek apasztása elengedhetlen, ugy erre nem maradt más ut előttünk, mint a raktározási rendszernek alkalmazása. Már pedig a Berzava csatorna Partos-Kanak közötti részén, épugy mint a hajózó csatorna, fenekével magasabban fekszik, mint a környező terep s a töltések is azon magasságot elérték ma, a melyen tul közönséges töltésekkel menni nem tanácsos, vagy a helyi viszonyok között legalább is nem észszerű ; ennélfogva a Berzava-medencze egyedüli mentesítését az képezheti, ha a csatornába jutó árviz tömege a szükséges mértékig lesülyesztetik. Az 1887-ikihez hasonló árvizek ugyanis ha ismétlődnének s azon csekély átömlések, melyek Topolyánál a balparton tapasztalhatók, megszűnnének, ily esetben az egész csatorna mentén a vizszinek a jelenlegi töltéseknél magasabbra emelkednének, ugy hogy — mint 1887-ben történt — a töltések szakadására kell okvetlen számitanunk. A Berzava töltéseit emelni azért sem lehet, mert a csatorna szük medre felől anyag nem nyerhető, miután a töltések lábát a rohanó viz mossa, a mentett oldalon pedig ujabb gödröket ásni nem volna