Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 120 — posan kiszámíthatók, ezen raktározás által vissza lesznek tarthatók addig, mig a bekövetkezett apadások folytán ezen vissza tartott vizek lebocsát­tatni fognak? Mert hát mi volt eddig a munkálatok hiánya és fogyatko­zása ? Az, hogy azok, a kik eddig ezekkel foglalkoztak, sohasem birták kellő képét adni azon vízmennyiségnek, a melynek levezetése szükséges volna. Így történt, hogy azon tervezet, a melyre utalás volt, nevezetesen Képessy tervezete is, csak azon felfogásból indult ki, hogy lia a fő- s mellékcsatornák s folyók bizonyos magasságig betöltetnek, az egész víz­mennyiséget képesek leszünk levezetni. Itt az alapkiszámitás nem volt helyes, t. i. nem volt kellőleg figyelembe véve a vízmennyiség, a mely levezetendő. Most, miután pénzügyi szempontból a raktározási rendszer a legkedvezőbbnek mutatkozik, azon kérdés merül fel, vájjon a vidéknek ezen alapon szándékolt biztosítása helyes kiszámítási alapra van-e fek­tetve? s arra irányul az én kérdésem, nevezetesen, hogy mennyi az a víz­mennyiség, a mely az itt számbavett raktározással legalább is egy hét alatt visszatartható ? Bulyovszky János min. főmérnök : A mennyire módunkban állott, a lehető legrészletesebben s legpontosabban van kiszámítva. Nevezetesen a Bégánál teljes praecisitással meg tudjuk álapitani, hogy azon viznieny­nyiség, mely a raktározásnál alapul vétetett 455 rn : i, összesen pedig 112 millió köbméter van raktározására számítva. Ezek a számitások biztosí­tékot nyújtanak arra, hogyha még nagyobb víz vezetnék is le, ami valószínűleg be nem következik, a raktárak kellő biztossággal fognak működni, mert ezen 112 millió köbméter viz raktározás esetén a rak­tár-területek átlag csak egy méter magasságban fognának elboríttatni, holott a védmüvek, a melyek ezen területet körül fogják venni 1V 2 méterre vannak a számított vizszin fölött tervezve. Kovács Sebestyén Aladár királyi mérnök : Hasonló tárgyban kívá­nok felvilágosítással szolgálni a méltóságos báró urnák abban a tekintet­ben, hogy minden a mi lehetséges volt arra nézve, hogy a Bega s Te­mes vidékén a víztömegek mennyiségét megállapítsuk, csakugyan meg­történt. Es lia azokat teljesen megnyugtató módon jelenleg nem tudjuk a nagy tanács elé terjeszteni, az nem rajtunk múlik, hanem az idő rövid­ségén, a mely megakadályozott abban, hogy ujabb méréseket eszközöl­jünk. Kétségek ezen számításokkal szemben csak az iránt forognak fenn, hogy mindenütt, a hol nem tudtunk kellő biztonsággal számot adni, in­kább azon adatokat vettük, a melyek pl. nagyobb tömegeket szolgáltat­nak ott, a hol tömegek elhelyezéséről van szó, viszont kisebb emésztő képességet adnak ott. a hol vízmennyiségek levezetéséről van szó, tehát mindig azon végletet vettük, mely a tervnek nagyobb biztosságára s a számítás alaposságára vezetett. Hogy Képessy tervezeténél kellő szakértelemmel s lelkismeretességgel járt-e el? ezen szempontból mérlegeltük azon kimutatást, a melyet Ké­pessy szerkesztett, s lia ezt figyelemmel átvizsgáljuk, látható, hogy két hely van tulaj donképen a hol a jelenlegi viszonyok megfelelnek a tervezet alkalmával számított viszonyoknak. E két eset az ( )-Bega s a versecz­paulisi csatornánál van : Mindkét helyen megfelelt a számítás a valóság­nak, mert azon víztömegek, melyeket Képessy alapul vett, a mai vizmeny­nyiségekkel egyeznek, vagy legalább azokon alul vannak. Hasonlóképen a Temes felső részén is ujabb számitások sem hoz­nak ki több vizhozornányt, minta mennyi 187 i-ben kiszámíttatott. Különb­ség csak a Béga csatornánál s a mellékpatakoknál van, melyeknél íisikai

Next

/
Thumbnails
Contents