Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

I — 116 — ha a Rába legnagyobb víztömegének a Dunával való találkozása, a természeti törvények, minden feltevés s számitás ellenére, mégis bekövetkezett volna; ebben az esetben a Rábának mintegy 60—90 m.

;

i vize, mely az egész Rába vidékére veszélyt hozhatott volna, szándékoltatott a lapályokra, de legnagyobb részben a Fertő felé vezettetni, és ha e terv egyelőre el is van odázva, annak szükségessége szerintem előbb-utóbb be fog következni. Tehát, a mint mondom, ezen és ilynemű szabályozási müvelet megoldása a gyakorlatban, nevezetesen Hollandiában alkalmazva van és életrevalónak bizonyult. A műszaki tanács ezen propositióját arra alapítja, hogy a folyónak felül nagy esése van s ezen nagy eséssel s nagy sebességgel hozza a közép vidékre a legnagyobb víztömeget s ezáltal az alsó s középvidék veszélyeztetve van. Azt hiszem, ezen kedvezőtlen lefolyási viszonyok nemcsak a Temes és Béga sajátságai közzé tartoznak, hanem sajnosan minden folyóinknál megvannak. Ehhez alkalmazottan kell mégis egy más megoldási tervezetnek lenni, melynek alapján az összes nagy víztömegek vizduzzadás nélkül levezethetők volnának. Vájjon az ilyen szabályozással járó költségek arányban állanak-e az elérendő haszonnal ? arra lesz szerencsém még később visszatérni. Tisztelt műszaki tanács! Hat terv van, melyeknek elbírálásánál legyen szabad nézeteimet igen röviden előadnom. Az első számú tervezet szerint a Béga összes vize vezettetnék le a Béga hajózó csatorna, esetleg O-Béga-csatorna által. Ennek keresztülvitele kerül mintegy 25 millió frtba. A második számú tervezet szerint ugyancsak 25 millió frt költséggel a Temes és Béga legnagyobb vizének a Karas csatornába való levezetése terveztetik. A harmadik szerint a Temes meglevő töltéseinek felemelésével szándékolhatnék a víztömeg levezetése; ennek költsége 11.700,000 írttal van előirányozva. Ha pénzügyi szempontból ez talán plausibilisebbnek mutatkozik is, de hydrotechnikai szempontból véve lehetetlen ezt elfogadni ; mert eltekintve attól, hogy ezen módozat mellett a vizszin 1 1 vagyis körülbelül 2 méterrel emeltetnék, azt hiszem, hogy a czél ezen esetben csak akkor éretnék el, ha nemcsak a töltések emeltetnének, hanem a medrek mélyittetnének, szélesittetnének s bővíttetnének oly szélességijén, a töltések talán helyeztetnének oly méretre, hogy az ezek által alkotott lefolyási szalag összesen 1500 m

:

! víz levezetésére elégséges volna. Egy ilyen terv nagyjában megközelítőleg az adatok nyomán az összeállított költségvetés szerint circa 50 millió frtba kerülne. Vájjon ez megfelelne-e annak az alapigazságnak, hogy végre is. minden folyószabályozás és ármentesítés oly közgazdasági vállalat, mely csak akkor hasznos s czélirányos, ha a befektetett költségeknek megfelel ? azt felesleges vitatni, a mennyiben a föld értékéhez s a gazdasági viszonyokhoz és az elérendő haszonhoz, ez oly aránytalan lenne, hogy ilyen tervről szólni alig lehet. Összefoglalva röviden az igen részletes ós beható közleményekben foglalt adatokat, 33 évi gyakorlottságomnál fogva, melyet eddig a vizépitészet terén töltöttem, teljes megnyugvással azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy más megoldás nincsen, mint az országos vizépitészeti hivatal által ajánlott raktározási tervet elfogadásra ajánlani. Ezen javaslatomat még a következők is támogatják: Először a raktározási területek megváltására befektetett, mintegy 5 millió 800,000 frt, oly befektetésnek tekintendő szerintem, melynél nemcsak a kamatozás, de már az érték növekedése is talán rövid idő múlva biztosítva lesz. Másodszor 11.500,000 frtból fenmaradt mintegy