Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XI. Hullámtér rendezése

S9 A hullámtéri mivelési módok folyamatban levő rendezésével egyúttal eltávolitandók lesznek mindazon kerasztgátak és akadályok, melyek a Tisza hullámterében helyenkint fenállanak, és a melyek az ez irányú fennebb emiitett javaslatok elkészítésénél már figyelembe lettek véve. A hullámtér rendezésével szorosan összefügg, mederrendezési szempontból a tiszai nyilt árterek kérdése, a melyek különösen a szolnok-csongrádi és a kesznyéten-tiszafüred és tokaji szakaszon még jelentékeny területeket foglalnak el és az árhullám tömegének csökkentésére ép oly határozott befolyással kell hogy bírjanak, mint a Csongrád alatti hullámterek, a hol a vizemésztés fogyásának mérvére a vízrajzi osztálynak erre vonatkozó adatai már kimerítő felvilágosítást adnak. A csongrád-szolnok-tokaji szakaszon a legnagyobb viznél a Tiszán lefolyó víztömeg mennyiségére ugyan még nem állanak rendelkezésünkre olyan megbízható adatok, mint a csongrád-titeli szakaszon, de megközelítően következtethetünk a tokaj-csongrádi szakaszon végbemenő tározás óriási mérvére abból, hogy az 1888. évi nagy viznél Tokajnál 8.72 méter, vízállás mellett a vízrajzi osztály szerint körülbelül 4000 m

3 folyt le, míg a szentesi emésztési szelvényen a legnagyobb vízállásnál csak 2862 m

3 folyt le, beletudva a közbeneső folyók tömegét is. De bármennyire üdvös a hullámterek és nyilt árterek hatása a legmagasabb árhullám emésztésének csökkentésére és azon magasság kisebbítésére, a melylyel az árhullám lefolyik, annyira nem lehet tagadni ezen nagy, széles nyilt ártereknek helyenkénti kedvezőtlen hatását a Tiszameder fejlődésére, a mennyiben oly helyeken, a hol ily nyilt árterek vannak, a Tiszameder fejlődése nem tart mindenütt lépést az általános fejlődéssel, sőt mondhatni ily helyeken némi visszafejlődés is constatálható. Ugyanis a vízrajzi osztálynak már több izben emiitett tanulmányából kitetszik, hogy mig a Tisza-Csaptól Titelig terjedő (331-6 kilométer hosszú szakaszának mederfeneke a folyó hosszának több mint fele részében mélyitődött, a mederszelvény területe pedig a folyó hosszának több mint 3A-ed részében megbővült, addig ezzel ellentétben a Tiszának medre, némely helyen megromlott, mire következők vannak a vízrajzi osztály évkönyvében felsorolva. »A Bodrog beömlése alatt a 0 és + 5 méter vízállások keresztszelvényeinek középmélységeiben némi csekély fogyás látszik ugyan fenforogni, de ennek daczára ugyanott a keresztszelvények területei egy keresztszelvényt kivéve nem kisebbedtek, sőt még némi bővülést is mutatnak.« »A Sajó-Hernád beömlésének hatása az eddigi adatokból Ítélve, ugy látszik azt eredményezte, hogy a 0 és + 5 méter viz alatti középmélységek és területek némely keresztszelvényben kissé megfogytak és ott is, a hol növekedtek, csak keveset növekedtek.« »Ároktő és Puszta-Domaháza, illetve Dorogma és Puszta-Szőllős közt az anyameder fejlődésében határozott visszaesés mutatkozik, a mennyiben a közép mélység majd minden keresztszelvényben megfogyott és a szelvény12