Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XI. Hullámtér rendezése

bírálva a közigazgatási hatósághoz fognak utaltatni, hogy a míívelési módok változtatásából eredő értékcsökkenés költségeinek viselése iránt a tárgyalások megkezdessenek. Miért is remélhető, hogy ezen nagyfontosságú kérdés előkészítő tárgyalásai rövid időn be fognak fejeztetni és a szabadon tartandó hullámtér kitisztítása foganatosítás alá kerül. Fel kell azonban a több oldalról hangoztatott aggodalmak megnyugtatására említenünk, hogy a hullámtéri művelés kérdését nem lehet és nem szabad általánosan csak elméleti alapon megoldani, hanem esetről-esetre a folyónál fennálló viszonyok szerint kell azt eldönteni, vagyis más szóval a művelési módok csak ott és csak oly mértékben szabályozandók, a mennyiben csakugyan akadályul szolgálnak a vízlefolyásnak, vagy jégdugulásra, iszapolásra vezetnek. Mindezen körülmények ismét nem elméleti úton, hanem megfigyelések által állapitandók meg, miért is lépésről lépésre kell haladni, ПАщ vágva közbe erőszakosan a gazdasági viszonyokba és nem javasolva olyasmit, a minek csak elméleti haszna mutatkozik, a mennyiben a vizjogról szóló 1885. XXIII. t.-cz. 49. §-ának intézkedései csak odáig terjedhetnek, hogy a létező vagy keletkező bajokat elhárítsák, nem pedig, hogy ott is megrendszabályozzák a szabad gazdálkodást, a hol arra semmi szükség nincsen. Nevezetesen az előtereknek szántóföldül, rétülj legelőül való mívelése, a mint azt a rendelet is előírja, egyáltalában nem korlátozandó. De különösen oda kell törekedni, hogy az előterek legalább legelőül használtassanak, hogy a szabadon hagyandó hullámtér szélességében sűrű fűzhajtások ne keletkezhessenek, a melyek vadkomlóval, földi szederrel és folyondárral összenőve a~"vizfolyást legjobban akadályozzák és az iszaplerakodásnak s vele az előterek feliszapolódásának legnagyobb előmozdítói. Gyümölcsös cs szálerdő, ha bozóttal nincs benőve, már a vízfolyást kevésbé akadályozza s legfeljebb az esetben kifogásolandó, ha tényleg jégdugulásra okot szolgáltatott, vagy a jég szabadabb levonulása letárolását indokolná. A vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-cz. 49. §-ának határozatai értelmében a szabad hullámtéri művelési mód változásából eredő értékcsökkenés azok által viselendő, a kiknek érdekében ez intézkedés történik és a volt közmunka és közlekedésügyi ministernek e tárgyban 1887. évi 8.644. sz. rendelete értelmében ezen költségekhez való hozzájárulás kötelezettségét és arányát az alispán (polgármester) határozza meg. A törvény szavai szerint ezen költséget az érdekeltek tartoznak viselni, a kiknek érdekeltségét az alispán a hatósági szakértő, tehát jelen esetben a folyammérnöki hivatal véleménye alapján állapítja meg. Az érdekeltség ezen megállapításával szemben határozottan ki kell jelentenünk, hogy a Tiszán a hullámtéri rendezésnél az államot érdekeltnek