Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

VIII. Átvágások

60 hogy a jelenben előirányzott végzendő munka ne egyszerre, hanem fokozatosan végeztessék — mint tennebb emlitve van — a mi állal meg fogadatni a mód, hogy az előirányzott összegen belül az első munkára jobban fejlődő átvágásban kevesebb, mig a rosszul fejlődőben több munka fog végeztethetni és ez által külön, további költség nélkül remélhetőleg sikerülni fog az átvágások kifejlődését ugyanazon időre biztositani. A vizrajzi osztály tanulmányából minden kétséget kizárólag megállapitható, hogy a Tisza Vásárhelyi felvételei óta »határozott előhaladást mutat abban a tekintetben, hogy az emberi czélokból az emberi kezek által teremtett új helyzethez hozzáalakuljon és e tekintetben máris igen nagymérvű hasznos munkát végzett.« Hogy mennyi esik ebből a töltések és mennyi az átvágások által létesitett hatásra, azt külön-külön megállapítani nem lehet; de eltagadhatlan az átvágások hatása különösen a folyó azon szakaszán, a melyen természetes állapotban maradt rövid mederszakaszokat összekötő több kisebb —jól fejlődő, vagy egy hosszú és hasonlólag jól fejlődő átvágás van, s a hol az átvágások hatása a kis vizszin siilyedésében s vele a meder beágyazásában leli kifejezését. Az átvágások eme hatása, mint minden folyó medrében létesitett épitmény hatása lefelé és felfelé bizonyos távolságra terjed, a meddig, t. i. az átvágás által megzavart folyási viszonyok a természetes állapotban meghagyott mederszakaszon átmennek azon állapotra, a mely a helyi körülményeknek megfelel. Minél inkább eltér az átvágás által előidézett helyzet a régi állapottól — a mi a rövidülés arányától és a fejlődés mérvétöl'és rohamosságától függ — annál inkább zavarja meg azon egyensúlyt, a mely a folyó régi állapotában, annak vízjárása és a medrét alkotó talaj közt fennállott és annál inkább van kilátás arra, hogy az átvágás a behatása alatt álló folyószakasz mederfejlődését elő fogja mozdítani. Minél hatásosabbá, minél rohamosabbá teszszük tehát a Tisza fejlődésében elmaradt átvágásoknak képződését, annál inkább van és lehet jogosultan reményünk, hogy ezek hatása alatt a Tisza medre a vizrajzi osztály adatai által igazolt eddiginél is hatásosabban fog fejlődni ott, a hol az átvágások munkálatainak zömét végeztetni szándékozunk, tehát T.-Becse és Csongrád közt és a hol a medernek, a levezetendő vízmennyiséghez viszonyitott fejlődésére a Tisza-szabályozás megindítása óta beállott vizszin-emelkedés paralizálására leginkább szükség is van. Az átvágások fejlődése tehát várhatólag a meder fejlődését nagyobb arányokban fogja megindítani, ez, mint minden erőszakos beavatkozás a természet örök törvényű működésébe, szakaszonkint esetleg oly irányú fejlődést fog előidézhetni, a mely kitűzött czéljainknak nemcsak nem felel meg, hanem azokat veszélyezteti is; ez okból a meder fejlődését figyelemmel kell kisérni s azt ott, a hol már kitűzött czéljainkat vagy építményeinket veszélyezteti, czélszei űen és okszerűen alkalmazott mederrendezési munkálatokkal vissza kell szorítani, sőt idők multán korlátolni azon határok közé, a melyeken túlcsapni engedni — a czél veszélyeztetése nélkül — már nem szabad.