Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

VIII. Átvágások

40 és a törvényhozás által mind nagyobb figyelemben részesültek. Ennek köszönhető, hogy a Csongrád alatti, fejlődésükben elmaradt átvágások mesterséges bővitésére a törvényhozás a szükséges összegeket engedélyezte. E költségek oly alapon lettek összeállítva, hogy az átvágások önfejlődésük előmozdítása végett, a 0 víz színe alatt 2-a méter mélységre és 25 méter fenékszélességre bővíttessenek ki három egymásután következő év alatt. Ezen méretek indokolásául kiindulási pontul az az elv lett felállítva a kiképződött átvágásokban telt számitások után, hogy a fejlesztendő átvágásban a legalacsonyabb vízállás alkalmával is valamivel nagyobb folyási sebesség jöjjön létre, mint a felettük eső természetes mederszakaszban. Ezek után kimondja az 1880. évi ministeri előterjesztés, »hogy Tokajtól a Dunáig levő átvágásokat a legalacsonyabb vizszin alatt 2-2 méterre kell lemélyiteni s a szerint, a mint vonaluknak a hossza az elvágott kanyar hosszával kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb viszonyban áll, a fenéken 20 — 25 méterre kell kiszélesíteni«. Ezen alapon feltételeztetett, hogy az átvágásban iszaplerakodás lehetetlen és nem kell attól tartani, hogy egyszerre annyi föld ömöljék be az átvágásokba, a mennyi a szelvény nagy részét elzárni s így a beomlott föld tovamozgatására és elsodrására szükséges vízfolyás sebességét csökkenteni fogná. Ezen méretekkel ásattak ki már megelőzőleg az 1878-79. években a bővítési munka alá fogott átvágások, kivéve a 90. számú átvágást, a mely a hozzá fűzött különös helyi érdeknél fogva 45 méter fenékszélességgel és 0 víz alatt 1-5 méter mélységben ásatott ki azon reményben, hogy ezen méretek »jelentékenyen javítván a lefolyási viszonyokat, az átvágásnak vizerő által való kiképeztetése minden veszély nélkül bevárható lesz«. Az átvágásoknak kiásatására 1880. év végéig a volt közmunka és közlekedésügyi ministernek a törvényhozáshoz tett előterjesztése szerint összesen kiadatott 8,435.345 frt 04 kr. A Csongrád alatti átvágások kiképzéséhez fűzött remények nem teljesültek, mert ezen átvágások az üregük növelésére végzett bővítési munkák daczára rohamosabb fejlődésnek nem indultak és azok anyamederré való önfejlődése ismét egészen bizonytalan időre elhalasztottnak látszott; ez indíthatta arra a volt közmunka- és közlekedésügyi ministert, hogy az 1881. évtől kezdve a Csongrád alatti átvágásokat az eredetileg tervezett 2-2 méter mélység és 25 méteren felül eleinte 0 víz alatt 4 méter és 0 vizszinében 40 méter szélességre, sőt utóbb egyes átvágásokat 0 alatti 5 méter mélység mellett 0 vizszinében 60, sőt 76 méter szélességben bővíttette ki. Ezen tetemesen megnagyobbított méretekkel 1881. évtől 1890. év végéig a Csongrád alatti átvágások fejlődésének előmozdítására jelentékeny munkálatok végeztettek, a melyek részletesen felsorolvák évről-évre a Tiszavölgyi társulat központi bizottságának évkönyveiben, a volt közm. és közi. ministerium 1887 —1888. ésa földművelésügyi ministerium 1889. évről szóló jelentéseikben.