Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

I. Vizrajzi felvételek

meghatározásában elődeink mérésénél a legnagyobb eltérés csak — 18 és + 30 cm. a jelenkori pontosabb mérések eredményeitől. Tekintve, hogy ezelőtt félszázaddal mennyivel tökéletlenebb műszerekkel voltak kénytelenek elődeink mérni és mennyivel kevesebb tapasztalással s jártassággal birtak e téren, mint a jelen kornak mérnökei: pontosságuk valóban a legnagyobb elismerést érdemli meg, valamint el kell ismernünk azt is, hogy ily pontosságot csakis rendkivül lelkiismeretes, gondos és figyelmes eljárásukkal érhettek el. Tagadhatatlan ténynek vehető, hogy elődeink ritka alapossággal fogtak a Tiszaszabályozáshoz, de az a szellem, mely tetteiket vezérelte, nem maradt meg folyvást változatlanul! Idő multával mindinkább eltompult a Tiszaszabályozás valódi szükségletei iránt való érzék s mindinkább elhalaványult a valódi szükségletek helyes fogalma, sőt e fogalom az 1865. — 75-ös években oly téves irányba jutott, hogy már minden további szabályozási munkát feleslegesnek tartottak. E felette téves felfogás hatása alatt megbénult minden munka a Tiszánál és olyan csapások lettek következményei, melyek az 1870-es évek végén egymás után jöttek' és az arra készületlen Tiszavölgyben óriási károkat okoztak. Az 1870-es évek nagy csapásai érlelték meg azt az eszmét is, hogy vájjon a sajnosan tapasztalt gyakori magas árvizeken kivül van-e még más egyéb hatása a Tiszaszabályozásnak? Vájjon minők ezek a hatások? Vájjon lehet-e belőlük reményt meríteni arra nézve, hogy egykor megszabadulhatunk az árvizek csapásaitól? Vájjon tulajdonképen reánk nézve jó vagy rossz irányban történtek a Tisza medrében és folyásviszonyaiban létrejött változások a szabályozás megindítása óta ? Egy szóval : megérlelődött a Tisza jelen állapota megismerésének most már nem nélkülözhető szükségessége; mert okvetetlenül ismernünk kell a jelen állapotot a maga meztelen valóságában, hogy összehasonlítva a szabályozás előtti múlttal az azóta létrejött változásokat, kétségbevonhatatlan adatokkal kimutathassuk s az eddigi jó és rossz eredményekből okulva czéltudatosan folytathassuk tiszaszabályozási munkálatainkat. Főképen ily czélból lett 1886-ban szervezve a vizrajzi osztály, a melynek egyik legfontosabb feladatává tétetett 1887-ben, hogy a Tisza mederalakulását nyilvántartsa és a hozzá szükséges felvételeket első sorban teljesítse. De ezt megelőzőleg már 1884-ben is igen fontos felvételek történtek a Tisza mentén, nem ugyan a fentebbi czélból, hanem az 1885-ik évi budapesti országos kiállítás számára; azonban e felvételekből is már némi bepillantást nyerhettünk a Tisza medrében végbemenő változásokba. Felvétettek ugyanis 1884-ben a Tisza hossz- és keresztszelvényei, a melyekből kitűnt, hogy a szabályozás megkezdése óta a Tisza medre — általában véve — nem romlott meg, sőt a Tisza medrének feneke a