Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XVI. A Tisza halászata

122 körüli rész; a mennyiben itt a baj okát a Marosból nagy mennyiségben a Tiszába lejutó durva homok és iszap képezi, mely a Maros beömlése alatt a medret elzátonyositja. A Maros-iszap káros hatása nemcsak a torkolatnál, hanem lefelé jelentékeny távolságig észlelhető nem csupán a mederre nézve, hanem a hullámtér nagy mérvű felrakása következtében is. Minélfogva a Maros folyó szabályozása ugy ezen, mint hajózási szempontból fölötte fontos és sürgős. Ezen két szakaszon kivül számos helyen kell a megtámadott partokat védelmezni, vagy a sekély vizmélység megszüntetése végett párhuzamműveket emelni hajózási szempontból; a mint ez részletesen fel lett sorolva. A tervbe vett mederrendezések által a Tisza hajózása a legkisebb viznél is biztositva lesz Szolnokig, közepes kis vizeknél pedig Füredig. Ma ellenben, mint ismeretes, a Tisza hajózása épen abban az időszakban van szünetelésre kárhoztatva egyes zátonyok és sekély helyek miatt, a mikor a tömegszállitásnál reá a legnagyobb szükség volna. A. javasolt mederrendezési munkálatok költsége összesen 6 millió frtra tehető. E munkálatok végrehajtása 10—12 év leforgása alatt van czélba véve, könnyen átlátható tehát, hogy az erre vonatkozólag közzétett tervek csak vázla• tosak lehetnek és hogy a megtámadásnak kitett helyek ez idő alatt is szaporodhatnak, illetőleg új bajok és akadályok keletkezhetnek. Azonban a költségvetés realitása szempontjából csakis a létezők megszüntetésére terjeszkedhettünk ki és csakis oly mértékben, a mint azok ma fennállanak, nem pedig a mint esetleg évek multán alakulhatnának. Mindezen mederrendezések által a vizlefolyási viszonyok is fognak bizonyos mértékig javulni, azonban ezekhez árvédelmi tekintetben semminemű vérmes reményeket nem köthetünk, mert első sorban arra vannak és » lesznek hivatva, hogy a helyi bajokat orvosolják és hatásuk szűk határok között fog csak mutatkozni. Mivel nemcsak a meder, de a hullámtér is kénytelen az árvizek lefolyására útul szolgálni, azért a hullámtéri rendetlenségek eltávolitása minden oly esetben kiváló fontosságú, valahányszor azon vizlefolyási akadályok állanak elő. Miért is nem zárkózhattunk el azon felfogás elől, hogy a hullámtér rendezése bizonyos mértékig a meder rendezésének kiegészítő része és mint ilyen, a Tiszánál hasonlólag legalább részben állami feladatot képez. Miután erre vonatkozólag a tervezetek még le nem tárgyaltattak és igy a hozzájárulás aránya sem állapitható meg, azért az e czélra szükséges összegeket az előre nem látható kiadások rovatába foglaltuk belé. A Tisza hullámterén a legnagyobb lefolyási akadályokat a sűrű füzes és rekettyés ligetek képezik, melyek kivágatásának költségei az egyeseket érzékenyen sújtanák ugyan, de az érdekeltek és az állam közt megosztva az államra összesen nem nagy terhet fognak róni. Különben is a megfelelő fejezetben bővebben kifejtettük, hogy a hul-