Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XV. A Tiszavölgy öntözése

llö Nagy-Laknál tér ismét belé vissza. A torkolati zsilip másodperczenkint 6 köbméter vizemésztésre, a csatorna maga egész Battonya alsó széléig 2 köbméterre, mig a mezőhegyesi uradalom területén 1 köbméterre van kiásva. E csatorna 1889. év őszén nyilt meg, a mult évben Mezőhegyesen 250 holdnyi terület lett belőle öntözésre berendezve; a tulajdonképeni czél azonban a mezőhegyesi czukorgyár vizzèl való ellátása volt. Az arad-megyei gazdasági egyesület kezdeményezéséből jelenleg van tervezés alatt az arad-csanádmegyei élővizcsatorna, mely Paulisnál ágaznék ki, legkisebb viznél is másodperczenkint 6 köbmétert vezetne, Arad és Gsanádmegyék fensíkjain hivatva volna mintegy 15.000 kat. holdat rendszeres öntözésben részesiteni. A Maros vidéke után a Kőrösök völgye kinálkozik öntöző-csatornák építésére. A József nádor malom-csatorna, mely a negyvenes években épült, e czélra máris felhasználható volna, mert a malomüzlet ma már alig képes magát a gőzmalmokkal szemben fentartani. E csatorna Buttvinnál ágazik ki a Fehér-Kőrösből és Békés-Gyula fölött a Gsohos éri nyilt csatornán tér oda ismét vissza. 90 kilométernyi útjában a Fehér-Kőrösnek egész balparti árterét dominálja. A fekete-kőrösi társulat árterén tervezeit felfogó csatorna, mely a SebesKőröstől a Fekete-Kőrösig húzódik és Bél-Zérind fölött torkolnék oda be, egyúttal ugy lenne berendezve, hogy a Sebes-Kőrösből élővízzel tápláltathatnék. A Kőrösök völgyein felül a Tisza balpartján öntöző-csatornák építésére a víz- és esési viszonyok nem kedvezők; legfelebb a Szamosból lehetne egy öntöző-csatornát az Ervölgyén behozni, a mint ez már számosak által terveztetett is. A Tisza jobb partján igen kedvező fekvése van öntözhetés szempontjából a beregmegyei társulatnak, a mennyiben a Borsa vizét régi medrébe, a Vérkébe beszorítva, kevés költséggel igen jelentékeny öntöző-csatornahálózatra tesz szert belvízcsatornáinak felhasználása által. A Vérkének élővízzel való táplálására a tervek már el is készültek és a társulat annak foganatosítását munkaprogrammjába fel is vette. A bodrogközi társulat területe a Latorczából kivezetendő csatornával öntözhető, mivel a belviz levezető csatornák itt is elkészültek, csakis a latorczai zsilip és összekötő csatorna kiépítésére volna szükség. Ugyancsak még mindig igen kedvező helyzete van öntöző-csatorna tekintetében a heves-szolnok-jászvidéki társulatnak, a mennyiben az egyesült Sajó-Hernádból nem nagy nehézségekkel vezethető ki egy öntözőcsatorna, mely egész árterét dominálja. Ezen csatorna már vonalazva is lett a budapest-szolnoki hajózó csatorna tervezése alkalmából. A budapest-csongrádi csatorna kiépülte esetén ezen csatorna vizszine dominálni fogja jóformán a csongrád-sövényházi és sövényház-szegedi társulatok összes árterét.