Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XII. A Tisza mellékfolyói és a talajjavitási munkálatok

105 illetőleg töltések közé fogása kívánja meg a legnagyobb körültekintést és óvatosságot, mert kétségtelen, hogy azon több, mint 200.000 holdnak kizárása az ártérből, melyen a jelenlegi viszonyok között a Szamos mentén az árvizek szerte barangolnak, nagy befolyással lesz a Vásáros-Naménytól lefelé előálló legnagyobb árvizszinekre. Az ez irányú tanulmányok a vízrajzi osztálynál most vannak folyamatban és az országos vizépitészeti és talajjavitási hivatal semmi esetre sem fogja véleményével oly tervezet kivitelét előmozdítani, mely az alsóbb vidékeket veszélyeztetné, mielőtt azok a megfelelő védelmi állapotba nem helyeztettek. Miután e vidék vizbajaín első sorban a lecsapolások és patakok rendezése által lehet segíteni, azért ez oldalról veszély az alsóbb társulatokat ma nem fenyegeti. Azonban, ha ki lehet is elégíteni az ottani birtok- és gazdálkodási viszonyok mellett egyelőre az érdekeket kisebb gazdasági czélú munkálatok által, bizonyára be fog következni az az időpont, midőn a Szamos rendszeres és végleges töltések közé fogása is napirendre kerül, miért is a Tiszaszabályozás egész rendszerében ezen körülményre már eleve kell számolnunk és annak megfelelőleg berendezkednünk. A midőn azonban ez idő szerint határozottan a Szamos rendszeres és,végleges tölté^ezése ellen kell nyilatkoznunk, nem mehetünk ezzel odáig, hogy egyrészt a már meglevő töltéseknek a mai állapotban való rendszeres fentartását és védelmét szükségesnek ne tartsuk, másrészt hogy ki ne jelentsük abbeli meggyőződésünket, miszerint a Szamos Szatmáron aluli néhány átvágásainak kiképeztetése, illetőleg oly állapotba hozatala, hogy azok fejlődésnek indulhassanak, hasonlólag nem tartozik azon munkálatok sorába, melyeket az alsóbb vidék szempontjából ellenezni lehet és kell. Épen ugy nem sorozhatók ide az árteret átszelő számos patak és belvizek rendezése, a mennyiben az nem ármentesítés, hanem jobb lefolyás czéljából történik. Azon felszólalásokból Ítélve, melyek az utóbbi időkben ugy egyes szakemberek, mint érdekeltek részéről történtek, azt kell következtetnünk, hogy nem csekély azok száma, kik a Tiszaszabályozásnak eddigi eredményeit is féltik, illetőleg veszélyeztetve látják azon munkálatok által, melyek a talajjavítások czíme alatt a Tisza mellékfolyóinak felsőbb völgyeiben hajtatnak végre. Talajjavitási czélbol oly szabályozást végrehajtani, mely minden rendkívüli árvizet ártalmatlanná tesz, egyrészt fölötte költséges, másrészt gazdaságilag is elhibázott mű volna, a mennyiben a töltések közti hullámtér és meder nagysága nem állana arányban a megvédett területtel. Miért is egyrészt nem volna indokolt ilynemű talajjavitási munkálatokat végrehajtani, másrészt tényleg ilynemű munkálatok nem is kerülnek foganatosítás alá. Az árvizeknek ily módon való összehalmozódásából származó félelemnek tehát valódi alapja nincsen. n