Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XII. A Tisza mellékfolyói és a talajjavitási munkálatok

97 lenne a Tiszánál; de a munka tetemes növekedésén kivül még nagyobb vizhalmazat okoztatnék a befogadó folyóra nézve, melybe a Latorcza rohamosabb folyással tódulna.« Előre bocsátva még azon kijelentését, hogy akárhol vezettetnék is be a Latorcza a Tiszába, de Csapnál alantabb fekvő ponton mindig ugyanazon bajjal járna, Paleocopa azon végkövetkeztetésre jut, »hogy a Latorczát ezentúl is a Bodrog közvetlen mellékfolyójának kell hagyni, mint ezt a természet maga is csinálta«. Az újabb időben tett tanulmányok Paleocapának, a Latorcza-bevezetésre mondott véleményét megerősítették és igy e kérdést, a mely a Bodrog és vizszerkezetének rendezését könnyen eszközölhetővé tette volna, a napirendről le kell venni és a Latorczát a Bodrog vizszerkezet kiegészitő részéül kell tekintenünk és a helyzet javitását a Latorcza belefoglalásával kell végrehajtanunk. A Bodrog saját szabályozásának Paleocapa sok jelentőséget nem tulajdoniamért a Bodrog folyónak esése igen csekély és mert a Tisza magas vizárjai felfelé tolulásának, szüntelen ki lesz téve. Mindezeknél fogva a kisebb vagy nagyobb kiterjedésű töltésezésre fekteti a javitás fősúlyát, de megengedi, hogy egyes hegyesebb kanyarulatok átvágása czélszerű leend. A Bodrogátvágásokra Paleocapa egyáltalában súlyt nem fektet, mert véleménye szerint »a mi az átvágásokat illeti, azokból sommi tetemes nyereséget nem reménylek, azt hiszem tudniillik, hogy csak kevés vagy semmi hasznok lesz a folyó vizszinének lejebb szállítására a végső darabon, hol az eset csekélyebb, mely darabnak pedig arra legnagyobb szüksége volna, mert az ő szerfeletti felduzzadása inkább a Tisza által feltartóztatott alsóbb feltorlódásától származik, mintsem a felső viz bő lefolyásától, mely tetemes baj befolyással van az árvizeknek mind magasságára, mind még inkább tartósságára s a helyett, hogy kevesednék, még inkább nevelkedni fog a Tiszának szabályozása által, mivel annak vizszin magassága elkerülhetlenül nevelkedni fog, midőn a töltésezés által a kiöntések megszüntetve leendenek«. Részletes javaslatokat foglal továbbá Paleocapa véleménye magában a tekintetben, hogy a Bodrog tiszai torkolatánál beálló viztorlódásnak a két folyó egyesülésének Dada felé való áthelyezésével eleje vétessék és hogy Zemplénnél a Latorcza áthelyezésével a Ticze-medrébe az egyesülés kedvezőbben történjék. Bármennyire időszerű lehetett talán a Bodrog, a Latorcza és Laborcz, nemkülönben az Ondova-Tapoly folyók torkának áthelyezése abban az időben — ez már ma túlhaladott álláspont, mert a mai viszonyok között az árvizszinekre alig érezhető lenne annak a hatása, ha a Bodrog a mai torkánál mintegy 10 kilométerrel lejebb szakadna a Tiszába, vagy a Latorcza néhány kilométerrel lejebb egyesülne újra a Laborczczal, miért is a kérdés ezen részével foglalkozni nem fogunk. Paleocapa a Bodrog mellékfolyói közül a Latorczán idézetteken kivül 13