Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XII. A Tisza mellékfolyói és a talajjavitási munkálatok

94 másrészt pedig a gyula-békési nagy csatorna folytatását képező éles vashalmi kanyarban előállott jégtorlódások megszüntetése czéljából. A Kettős-Kőrös mederszabályozása az elmúlt évtizedben végrehajtott munkálatokkal be lett fejezve. A Hármas-Kőrös folyónál a kettős-kőrösi munkálatokkal egyidejűleg mindenekelőtt szabályozás alá vétetett a folyónak az a szakasza, mely az eredeti 122 kilométernyi hosszban Gyomától a 18a. számú átvágás alsó torkolatáig terjed és felette tekervényes folyásánál fogva a Kőrösök rendszerében a kisviznél a legcsekélyebb eséssel bír, s melynek rendezése a Hármas-Kőrös szabályozásának úgyszólván kulcsát képezi. Szükséges volt tehát ezen szakasz 15 átvágását, melyek közvetitésével a vízlefolyás útja 87 kilométerrel rövidül meg, tehát 35 kilométerre redukálódik, megfelelő kibővítés alá venni. Minthogy pedig a Hármas-Kőrös medrét legtöbbnyire kötött agyagtalaj képezi, melynél fogva az átvágások a régebbi időkben végrehajtott bővítések óta egyátalában nem képződtek, elkerülhetetlenné vált a Hármas-Kőrös átvágásait az anyameder méreteink megfelelőleg, vagyis 2-0 méter kis viz alatti mélységben 25 méter fenékszélességben 1 : 3-hoz hajló oldal lejtőkkel mesterségesen kibővíteni. Ilyen méretekben bővíttettek ki a gyoma-endrődi folyamszakasz összes átvágásai és pedig a 37., 36., 35., 34., 33., 32., 31, 30., 29a., 29., 28a. és 28. számú átvágások, melyek közül a 29a. és 28a. számúak a nagy vizek szabályosabb lefolyása érdekében ,mint teljesen új átvágások létesíttettek. Megemlítendő ugyanis, miszerint az 1881. évi LH. t.-cz. értelmében felhatalmazást nyert a volt közm. és közi. m. kir. minister mindazon munkálatok végrehajtására, melyek a Kőrös, Tisza és Maros folyók árvizei által uralt Kőrös-Tisza bal- és Maros jobbparti területek ármentesitésére megkívántatok voltak. Minthogy tehát a Hármas-Kőrös mentén a védő töltések végleges és az ármentesítés érdekében egyedül helyes irányban való kiépitése csakis a Hármas-Kőrös medrének szabályozásával karöltve volt foganatosítható, szükséges volt már azon szempontból is a gyomaendrődi folyamszakasz végleges rendezése, mely alkalommal nem csak az emiitett átvágások teljesen kibővittettek, hanem a mindkét parti töltés rendszernek új irányban való kiépitése is végrehajtatott. Ezen szakasz rendezése és töltéseinek új irányban való kiépitése már azon szempontból is elkerülhetlenné vált, mert az összeszorított hullámtér valamint a fejletlen átvágások folytán a nagyvizben keletkezett duzzadásokat megszüntetni és rendes lefolyási viszonyokat teremteni kellett. Annál inkább szükség volt arra, mert a szóban levő folyószakaszon — számos éles kanyarulatai miatt — a Kőrösszabályozás koczkáztatása nélkül — természetalkotta állapotában meghagyható nem volt — és elkerülhetetlenné vált ugy a folyó, mint a létezett védőtöltések teljes mellőzésével, a viszonyokhoz mért megváltoztatásnak keresztülvitele ; de nem is lehetett ez egyébként, ha figyelembe vétetik, hogy