Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)
VI. A tervezett ármentesités ismertetése
83 sikertelenségével, az ármentesítés bizonytalanságával, az egész területre egyaránt annyira nyomasztólag hat, hogy a mezőgazdaságnak egyébként indokolt, sőt szükséges fejlesztésére irányuló minden törekvést lehetetlenné tesz, az intensiv müvelés gyümölcseit megsemmisiti, a birtokost tehát meggátolja abban, hogy sajátját értéke és belé fektetett munkájához képest kihasználhassa, szorgalmát és tehetségét birtoka értékének növelésében gyümölcsöztesse. Az elöntések által az egyesek birtokain netalán okozott károknak esetről esetre való kártérítése a mi egyébiránt a gazdaság általában fejletlen állapotánál fogva, aránylag nagy összegeket aligha igényelne, a tarthatatlan helyzeten mit sem enyhitene, mert a mezőgazdaság visszamaradásában álló elértéktelenedést meg nem fizethetné és a Temes-Begavölgy nagy kiterjedésű vidékének gazdasági viszonyain egyedül az segitene, ha bármely szabályozási rendszer vagy rnód alkalmazása mellett, az érdekeltek részére, az áldozataik árán, és joggal megkövetelhető ármentesítés, teljessé tétetik, ha a lenyűgöző bizonytalanság alól ezen vidék mindenütt felszabadul. Tekintve, hogy a Temes-Begavölgy szabályozásának jelen állapotában árterületének java része, az elöntetés elől az által mentetik meg, hogy az árvizvezető medrekből az árvizek egy távolabb eső ponton kitörnek és a töltések átszakításával az árterek valamely más részét elárasztják, ennélfogva az ármentesitésre vezető látszólag legegyszerűbb mód az lenne, ha az amúgy is bekövetkezni szokott elöntetések az ártérnek bizonyos adott területére korlátoztatnának, mely terület ekként ezen szolgalommal állandóan terheltetvén meg, illő kártérítésben részesittetnék. Az ármentesítés ezen rendszere vad alakjában fennáll ma is: a Bega Temesvár feletti nyilt árterein, az alibunári mocsár »Bánom« rétjében és a hajózó csatornához tartozó »Boldur« réten; de miként a közel mult árvizek lefolyása igazolta, ezen térségeknek vízzel borítása egymagában még nem volt képes az elöntés veszélyét az érdekelt árterület többi — nagyobb részének — feje felől elűzni, miután az árvizeknek kívánatos méretű elvonását nem eszközölhetik, és ennek daczára minden legkisebb árvíznél már aránytalan nagy kiterjedésű területeknek elárasztásával vannak elkerülhetlen összefüggésben ; tehát egyrészt teljesen czéltalanul okoznak károkat olyankor, midőn elkerülni lehetne, másrészt értékeket semmisítenek meg ott, hol megmenteni kellene, bár ezen állapot fenntartását viszont az tette indokolttá, hegy ezen elárasztatni szokott térségeknek teljes mentesítése a sokkalta nagyobb kiterjedésű alsóbb vidékekre nézve leküzdhetlen veszélyeket idézett volna fel.
