Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)
V. A javasolt szabályozási rendszer
61 zása, a vizvidék belyfekvésénél fogva, minden ktilbeavatkozás nélkül is a legnagyobb valószínűséggel várható — arra nézve az előzőkben a kellő felvilágosítás feltalálható. További magyarázatra tehát nem szorul annak felismerése sem, hogy a nagy kiterjedésű vidéknek ár mentesítése, vizszabályozásának jelen állapotában megoldást nem nyerhetett azon okból, mivel vízvédelmi müvei által a hegyvidék árvizeinek a lapályba, egész tömegükben való behatolása, mesterségesen elősegiltetvén, összehalmozódásuk a folyók azon szakaszára tereltetett, hol ily nagy tömegekben való elvezetésükről sem a természet nem gondoskodott, sem pedig a szabályozások alkalmával elégtelen medrük megfelelően kiegészítve nem lett. A lapályon átvonuló magas árhullámok veszélythozó jellegüket a szabályozások következtében tehit el sem veszíthették; mely körülményhez az utóbbi években az általános légcsapadék viszonyoknak kedvezőtlen módosulása hozzájárulván, a vizszinek folytonos emelkedését, a töltések meg-megujuló magasításával sem megelőzni, sem követni és az ebből származó káros következményeket elhárítani többé nem sikerült. E tekintetben nehéz feladat sulyosodott a Temes-Begavölgyét ármentesitő társulatnak vállaira, mert vízhálózatának nagy kiterjedése miatt közel 205 km hosszú uj meder előállításával és 250 km. régi meder bővítésével, valamint 750 km. hosszú töltésvonalnak létesítésével és magositásával kellett megküzdenie. Vagyis számításba véve, az árvizvezetői szereppel hasonlóképen felruházott Bega csatornát, a Temes-Begavölgy mentesítendő területének átlag minden 750 katasztrális holdja után 1 km. hosszú árvizvezető medernek és Г5 km. hosszú töltésvonalnak létesítéséről, valamint megvédéséről kell jelenleg gondoskodni. Figyelembe véve pedig azt, hogy ugy a medrek, mint a töltések, átlag kétharmad részükben egy, az 1887. évihez hasonló árhullámnak levezetésére elégtelenek: ugy ezen néhány adatból, — a vizszerkezet sajátosságában rejlő minden komplicatiótól eltekintve, — bárki előtt érthetővé lesz a Temes-Begavölgy ármentesitésével kapcsolatos teendőknek nagysága és egyúttal átérezhetővé leszmiszerint ezen súlyos helyzeten,, kicsinyes eszközökkel segíteni csak ideig-óráig sem lehet. A szabályozási kérdés mikénti megoldása, évtizedek tanulmánytárgyát képezte, mig végre életkérdéssé vált az elementáris erővel fellépett 1887. évi árviz alkalmából, midőn a mentesítendő, átlag 450.000 holdnyi, területből, a Temes folyó töltésszakadásain keresztül 54.000 hold, a Begahajózó és Ó-Bega csatornánál 32000