Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

58 parti töltéseken keresztül, a Bánom rétbe folytak át, illetőleg ebből az alibunári mocsár nyugati részében Szt.-Mihály és Sándorfalva községek földjein szabadon szétterültek. Természetes, hogy ily módon csakis az alibunári rét keleti fele volt ugy, a hogy, mentesítve, mely mellett a minden korlátozás nélkül szétterült vizek a Banom-rét felsankolását eredményezték ugyan, de azon hátrányos következménynyel jártak, hogy a mederben rekedt hordalékjukkal a fenék feliszapodását is okozták. A fenék ezen emelkedésétől eltekintve, miután a Terézia csatorna felé birt kedvezőtlen levezetésénél fogva a csatornában lefolyó élővizek már kis vizá'lásnál is a környező terep szine felé emelkedtek, a mivelés alá fogott alacsony fekvésű alibunári rétből a csapadék és szivárgó vizeket általában csakis mesterséges emeléssel lehetett, a levezetőt képező versecz-paulisi csatornának átadni. Ezen helyzel, a csatorna nyilt mederré alakításával akként változik meg, hogy árvizek idején a Berzava-Terézia csatorna viszszaduzzasztása ugyan gátolólag fog^ működni, viszont azonban a Berzava-Terézia csatorna árvizének leapadtát a versecz-paulisi csatorna kiürülése is gyorsan fogván követhetni, ez által a verseczpaulisi csatornában az árviz elleni védekezés könnyebb lesz és különösen a belvizeknek az elzárt csatornába csak feltételesen és időszakonként megengedett beszivatlyuzásából eredő súrlódásoknak jövőre eleje vétetik. Azonban, miként a Moravicza csatornánál felemiittetett, ugy itt sem szabad megfeledkezni arról, hogy a Berzava csatorna töltéseinek netalán magositása és erősitése után a Berzava 1887. évi árvizéhez hasonló ujabb árvizének töltésszakadás nélküli lefolyása is bekövetkezhetnék és hogy ez esetben a versecz-paulisi csatorna vizszine előreláthatólag annyira fogna felduzzasztatni, miszerint most kiépített töltéseinek magassága, a vlajkovec.zi csatorna betorkolásán alóli szakaszban, ennek megfelelhetni nem fognak, azaz Sz-Jánostól felfelé 5 km hoszban átlag 0'3 méterrel még emelendők lennének. Az előadottakban foglaltak helyett jobb áttekintés végett, az egyes szabályozott vízfolyásokra vonatkozó főbb adatok az idefüzölt táblázatban összeállittattak és azokból látható, hogy a lernesBegaszerkezet összes vízfolyásai és medrei az 1887. évi árvíznek, a fennálló rendszer változatlan maradó keretében, töltésszakadás nélkül levezethetése czéljából jelentékeny kiegészítéseket igényelnek, mely kiegészítések nem vonatkozhatnak kizárólag az árvízvédelmet látszólag egyedül szolgáló, védtöltések erősbbitése és emelésére,