Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

51 vező, miért is a közel mult időkig, tekintettel a versecz-paulisi csatorna alacsonyabb töltéseire, a Berzava vizének az alibunári rétbe való benyomulhatása ellen a versecz-paulisi csatornának a Terézia csatornába betorkolását, Szt.-Jánosnál (a Moravicza beömlési pontja felett) egy u. n. zárgáttal kellett időszakonként elzárni. A versecz-paulisi csatorna töltéseinek felemelésével együtt ezen szt -jánosi zárgát ez év nyarán eltávolíttatott ugyan, de a Berzava helyzete a vele összefüggő aiibunári vizek lefolyása tekintetében most is visszás, mert a Berzava árvize, a felső szakaszokból való rohamosabb leérkezése és alsó szakaszában elégtelen medrének duzzasztó hatása folytán Margiticzánál magasabbra és gyorsabban emelkedik tel, mintsem hogy ezen emelkedést a Teréziacsatornába betorkoló patakok és csatornák áradásai követhetnék és ennélfogva a nyilt Terézia csatornán keresztül a Berzava árvizei az alibunári lapály felé visszanyomulnak és ott a befogadandó vizek elől a tért elfoglalják. — Sőt azon eset sincs kizárva, mint a hogy az 1887. és 1888. évi árvizeknél történt, midőn a visszahatoló Berzava és Terézia-csatorna elégtelen magas töltéseit áttörte, miszerint árvize az itt ütött réseken keresztül kibukván, a Teréziacsatorna Szt.-János alatti részében ellenirányú folyást idéz elő és elönti a Berzava-Terézia csatorna közötti zugban azon termékeny medenczét, melynek feje felett már Partos-lvanak közt ezen áradatot részben elvezetni sikerült Eltekintve ettől, a Berzava-csatorna jelen helyzetében, saját medenczéjét már az által veszélyezteti, hogy Partos-Kanak közötti töltései, egy az 1887. évihez hasonló árviz lefolyásához képest alacsonyak ; mert, a balparfi töltés koronáját Újfalunál (Krivabara) kilométer hosszakban az 1887. évi árviz kulminácziója előtt a viz szine már elérte és a Kanak-Partos közti mindkét parti töltések többi része is alig 30—50 czentimétert állott ki, daczára annak, hogy ugyanekkor a Partos-Topolya feletti hézagos balparti töltéseken az árhullám átcsapott, és hogy Újfalunál a balparti töltés még a kulminácziót megelőzőleg átszakadt. Kétségen kivül áll tehát, hogy a topolyai balparti töltések kiegészítése Partos alatt a Berzava árviz színének oly emelését fogná előidézni, mely a Partos-Kanak közötti gyenge töltésekre végzetes lenne. A topolyai balparton való átömlés és az ujfalusi gátszakadás nélkül létesülhető 1887. évi árviz magasságának meghatározása teljes pontossággal nem eszközölhető, mert a biztos támpontot nyújtó adatok hiányoznak, annyi azonban bizonyos, hogy a Berzava Denta feletti völgyét egész szélességében elborítván, árvizének a töltések magassága az 1887. évi árvízhez képest az árviz lefolyási utja